Magazin

Ha szeretne értesülni híreinkről, újdonságokról, kérjük iratkozzon fel magazinunkra!

Blog bejegyzések

Bubidam

Milyen képességeket fejleszt a Bubidam? Olvasási készség Betűismeret: a legmakacsabb betűtévesztést hatékonyan...
Tovább a bejegyzéshez

Olvasás

 

Vissza a főoldalra

Mi az olvasás?

Miért kezelik az olvasástanítást kiemelt fontossággal?

Miért nőtt a diszlexiás könyvgyermekek száma?

Miből tudhatja, hogy gyermeke diszlexiás?

Vannak-e jelei a diszlexiának óvodás korban?

Hogyan segíthet diszlexiás gyermekének a tanulásban?

Hogyan segíthet diszlexiás gyermekének az idegen nyelv tanulásában?

Ki segít Önnek diszlexiás gyermeke oktatásában?

 

Az azonosságok és különbözőségek, az apró eltérések felismerése a sikeres ta

nulás alapfeltétele, különösen az írás és olvasás elsajátításához nélkülözhetetlen.

Az olvasás tanításában az ép, jó érzékszervi működés elengedhetetlen feltétel. Mivel az emberi tanulás nagy részben a vizualitásra épül, e terület fejlettsége kihat más pszichikus funkciókra is, és végső soron a tanulás eredményességét is jelentősen befolyásolja.

 

Mi az olvasás?

Az olvasás megtanulása tulajdonképpen egy jelrendszer megismerésére épül. A jelek a betűk, amelyek a hangok írott formái. A magyar abc 44 betűje közül szinte valamennyit aktívan használjuk a mindennapi életben. Nem könnyű ennyi betű felismerése, hangoztatása, összeolvasása. Az olvasás a hangok jeleinek, a betűknek képi megkülönböztetése, amely a megismerés és a begyakorlás során az agyban raktározódik. Az olvasásnak tehát alapfeltétele a tiszta látás és az agy pontos, hibátlan működése, ami a jelrendszer felfogásából, a memorizálásból és az előhívásból áll. Az olvasástanítás első lépése a betűk megtanítása.

 

Az olvasás előszobája című cikk olvasásához, kattintson ide!

 

Miért kezelik az olvasástanítást kiemelt fontossággal?

A tét nem csupán az, hogy év végére megtanul-e a kis elsős jól olvasni, vagy sem. (Bár ez sem elhanyagolható tényező.) Ennél is fontosabb azonban az az érzés, amely a gyermek és az olvasás között kialakul. Az olvasás sikerélményének megélése feltétele a későbbi jó tanulmányi eredményeknek. Az olvasási igény kialakulása teszi majd lehetővé a tanulás önálló formáját, amikor gyermeke saját érdeklődésének, kíváncsiságának kielégítésére fog könyvet. Az első osztályban még nem igazán beszélhetünk az olvasás szeretetéről, hiszen a benne való jártasság ezt még a gyerekek többségénél nem teszi lehetővé. Az olvasás megkedveltetése a későbbi évek feladata, első osztályban a biztos alapok lerakása a cél.

 

 

Miért nőtt a diszlexiás gyermekek száma?

Napjainkban egyre több a diszlexiás gyermek. Vajon tényleg így van? Vagy csak eddig nem tudtunk róluk?betűk

Hogy választ kapjunk erre a kérdésre, nézzük meg, mi is a diszlexia.

Ha nagyon általánosan fogalmaznék, akkor azt mondanám: olvasászavar. S tulajdonképpen ez a kulcs: OLVASÁS. Tehát egy óvodáskorú gyermekre egyáltalán nem mondható, hogy diszlexiás. Esetleg bizonyos képességei elmaradnak az életkorában várható eredménytől, s ezért diszlexia – veszélyeztetett. Ha ezek az elmaradások nem túl nagyok, és a terápia időben elkezdődik, akkor lehet, hogy nem is alakul ki az olvasászavar. Diszlexiásnak az általános iskola második osztálya végén nyilvánítanak egy gyermeket. Mégpedig akkor, ha az átlagos intelligenciája és a helyes olvasástanítási módszer ellenére sem tudott 2 év alatt megtanulni olvasni.

 bubidam

Mi lehet ennek az oka?

 

Egyre több kutatás folyik ennek megállapítására. A modern lehetőségeknek köszönhetően már tudományosan is beigazolódott a tény, hogy az olvasászavar öröklődik. Megtalálták ugyanis a diszlexiáért felelős gént: genetikusok azt állítják, hogy a 6. kromoszóma rövidebb ágán lévő eltérés okozhatja a problémát. Ráadásul férfiágon az öröklődés magasabb arányú – azaz ha egy férfi diszlexiás, csaknem 50% az esély arra, hogy fiú gyermeke is az lesz. Anyai ágon ennek a valószínűsége 25 %.

 megrendel

 

 

Az anyaméhen belül, születés közben, vagy a születés utáni időszakban felléphet egyfajta oxigénhiányos állapota gyermek szervezetében. Esetleg kissúlyú, koraszülött csecsemők esetében is jelentkezhetnek ezek a problémák, amelyek minimális idegrendszeri károsodáshoz vezethetnek. Ezek olyan minimálisak, hogy szinte ki sem mutathatók, csak a fejlődés folyamán derül ki, hogy a gyermek olvasási nehézsége ezekre az okokra vezethetők vissza. Szerencsére az orvostudomány napjainkban olyan fejlett, hogy ma már olyan gyermekek is teljes, boldog életet élhetnek, akik néhány évvel ezelőtt életben sem maradtak volna. Az esetleges minimális idegrendszeri eltérés pedig (amely a diszlexia oka lehet) eltörpül az

öröm mellett, amit az a szülő érez, akinek 700 grammos csecsemőjét megmentették.

 

Előfordulhat, hogy nem jól lát, vagy nem jól hall egy gyermek – s emiatt nehéz neki elsajátítania az olvasást. Rejtett szemtengelyferdülése van vagy gyorsan elfárad a szeme. Ezért ha azt látja, hogy gyermeke a vártnál nehezebben boldogul az olvasással, feltétlenül kérje ki egy szemészorvos véleményét. Az állandóan gyulladt fül vagy a megnagyobbodott orrmandula miatt megeshet, hogy gyermeke nem jól hall, ezért nehézséget jelent neki az egymáshoz nagyon hasonló hangok megkülönböztetése. Ilyenek a zöngés-zöngétlen párok: v-f, t-d, k-g, ty-gy-ny ...stb. Ezért ha azt veszi észre, hogy gyermeke főként ezeket a betűket téveszti össze, keressen fel egy orr-fül-gégész szakorvost, aki meg tudja állapítani, hogy csemetéje hallásával minden rendben van-e.

 

olvasásNagyon sok kutatást végeztek arra vonatkozóan, hogy az olvasászavar összefügghet-e a szülők szociális helyzetével, iskolázottságával. Azt találták, hogy a valóban diszlexiás gyermekek valamennyi szociokulturális helyzetben előfordulhatnak. Azaz a diszlexia nem „válogat”. Iskolázatlan szülők gyermeke nem lesz feltétlenül olvasászavaros, s ez fordítva is igaz – egyetemi professzorok csemetéje is küzdhet ezzel a problémával.

 

Nagyon sokan az olvasástanítási módszereket hibáztatják a diszlexiás gyermekek számának növekedéséért. „Régen csak egyféle könyv létezett, mindenki abból tanult olvasni – nem is volt ennyi tanulási zavaros gyermek” – hallom gyakran idősebb kollégáimtól. Valóban igazuk van. Léteznek olyan módszerek, amelyek nem előnyösek a részképesség zavaros gyermekek számára. Tehát ha már óvodában látja, hogy gyermeke bizonyos területeken nem túl jól teljesít, feltétlenül kérje ki az intézmény logopédusa véleményét az iskolaválasztással és az olvasástanítási módszerrel kapcsolatban.

vissza az oldal elejére

 

Miből tudhatja, hogy gyermeke diszlexiás?

A diszlexia legszembetűnőbb tünetei elsősorban az olvasás területén nyilvánulnak meg. Általában bele szoktuk érteni a kórképbe a vele mindig együtt járó- írási, helyesírási zavarokat (diszgráfiát) is. Ez utóbbit akkor említjük külön, ha nem társul hozzá olvasási probléma.

A diszlexián belül viszont az olvasás és az írás zavarának eltérő lehet a mértéke.

 

Az olvasásban megjelenő tünetek

Az olvasás pontosságának első kritériuma a helyesen kialakult hang-betű kapcsolat. Azaz tudni kell, hogy az egyes beszédhangoknak pontosan melyik betű felel meg. bubidamAzon tanulók számára, akik gyakorlatlanok a látási megkülönböztető képességet igénylő feladatokban ez bizony nagy kihívást jelenthet. Hiszen vannak betűk, amelyek vizuálisan nagyon hasonlóak (pl. f-t, h-n). Egyes szerzők az ilyen alapon elkövetett hibát vétőket a diszlexiások külön alcsoportjának tekintik. Különböző vizsgálatok és megfigyelések azonban azt mutatják, hogy ezt a hibát inkább fiatal gyermekek követik el.

 

 

 

megrendel

A látás területén jelentkező olvasási zavar fejlesztése

  • Azonosságok-különbözőségek felismertetése: Óvodáskortól lehet játszani olyan játékokat, melynek célja az azonosságokon, különbözőségeken alapulnak. Ilyen például a gyöngyfűzés. Fűzzön egy nyakláncot, mely különböző színű golyócskákból áll, majd kérje meg gyermekét, hogy készítsen pontosan ugyanilyen láncot. De ugyanezt a célt szolgálják – szinte valamennyi gyermekújságban megtalálható  

     „Keresd meg az 5 eltérést a két kép között!” típusú rejtvények.

 

  • Gondjai vannak gyermekének az egyes betűk vagy szavak felismerésével? Ez az ún.  Gestalt-látás, az alakszervezési folyamat fejletlenségeiből adódhat. Ezt fejlesztheti összerakós - szétszedhető játékokkal, mint például a kirakós kockák, vagy a puzzle-k. De készíthet hiányos rajzot is, gyermekének pedig legyen az a feladata, hogy kiegészítse a hiányzó részeket.

 

  • Nem ismeri fel gyermeke a már megtanult betűket, szavakat, ha azok más nagyságúak vagy színűek? Ez az alak- és formaállandóság fejletlenségeiből adódik. Ilyenkor nagyon hatékony, ha különböző formákat (pl. háromszög) járással, futással alakítanak ki. Rajzolják a padlóra az alakzatot (én szigetelőszalaggal szoktam – tartós is és könnyen visszaszedhető, ha már nincs szükség rá), s mozogják körbe. Ezután következzék tárgyak válogatása forma alapján – pl. logikai készletből gyermeke válogassa ki a háromszögeket.

 

  • A betűk, szótagok felcserélése, olvasásban a szóköz, írásban a szóköz és a sorköz be nem tartása a térészlelés hiányosságaiból, a térbeli összefüggések felfogási nehézségeiből adódnak. Ilyenkor sokat segíthet mozgásos játékok, versek, mondókák lejátszása. Pl.: „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbról pedig kél.”

 

  • A d-b, d-p, betűk gyakori összetévesztése vízszintes-függőleges irány felcserélése, betűk, számok fordított írása, olyan szavak felcserélése, amelyeknek visszafelé olvasva és írva is van értelmük, pl.: lát-tál, ezek az iránytévesztéssel, a téri irányok megítélési nehézségeivel vannak összefüggésben. Ebben az esetben nagyon fontos az irányok tudatosítása. Építsenek kockákból pl. egy házat, mellé egy fát. Hurkapálcára pedig egy kismadarat. Adjon utasításokat a kismadárnak (pl. Repülj kismadár a ház elé! – mögé, felé, alá, jobb oldalára, bal oldalára, a ház és a fa közé...stb), s gyermeke – aki a kismadár -  hajtsa végre.

 

Vannak gyerekek, akiket a betűkhöz tartozó hangok képzési, kiejtési hasonlóságai zavarnak meg (pl. f-v, t-n). Ugyanolyan az ajak, a nyelvet is ugyanoda kell tenni, csupán a zönge megléte vagy hiánya jelzi, hogy ’f’ vagy ’v’ betűt kell olvasni.

 

A tévesztések különösen gyakoriak és makacsok, ha a hasonlóság mind a betű vizuális alakjára, mind az általa jelölt hang artikulációs mozgásaira is kiterjednek.

 

Néha számunkra nincs hasonlóság a tévesztett betűk között, a gyermek számára azonban van.  Ha gyermeke pl. az ’é’ betűt keveri az ’ó’-val rövidlátásra kell gyanakodnia: a gyermek mindegyik betűt elmosódott körnek látja.

 

Az is előfordulhat, hogy gyermeke több betű tanítása idején hiányzott, és azért keveri őket, mert ezeket besorolja az „Ez az a betű, amit nem ismerek” kategóriába.

 

Gyakran tapasztalom azt, hogy a betűtanulásban erősen lemaradt és elkeseredett elsősök valamely betű megnevezésekor bármilyen hangot kimondanak, ami éppen eszükbe jut. Ezáltal szeretnének szabadulni a rájuk nehezedő tehertől.

 

Ezek a tünetek nem olyan értelemben diszlexia-specifikusak, hogy a diszlexiások mindig elkövetik őket, a normál olvasók pedig nem. Előfordulnak a normál olvasók esetében is, azonban jóval ritkábban, továbbá a hibák arányszáma más. A hibás kombinációkba a diszlexiás belevon értelmetlen vagy a szövegbe nem illő szavakat is, a jól olvasó nem. Elővételezés (azaz a szóban előforduló különféle betűk közül kettőt azonosít úgy, hogy a szó közepén lévő hasonul a végén lévőhöz pl. csőre helyett csere) és perszeveráció (a gyermek a fentebb olvasott szó egyik betűjét továbbviszi és téveszti vele az alatta lévő azonos helyen lévő betűt) csak diszlexiásoknál tapasztalható, de náluk is ritkán, ezért nem tekinthetjük a diszlexia specifikus jelének. Ismeretlen, nehéz szövegben, jól olvasó gyermekek, ill. felnőttek is elkövetnek reverziókat (sorrend megfordítása: el helyett le).

A hibaszám nagysága eldöntheti, hogy a gyermeket diszlexiásnak diagnosztizáljuk-e.

 

Az olvasás tempója igen sok (de nem minden) diszlexiásnál erősen lelassult.

A lassúság oka lehet egy általánosan lelassult pszichomotorium. Ilyenkor a gyermek más cselekvéseket (evés, öltözés) is lassan végez.

 

A lassú olvasást a rossz olvasási technika is okozhatja, mely az olvasási követelményeknek megfelelni nem tudás ellensúlyozására alakult ki. Ilyenkor a gyermek tudja, hogy hibásan olvas. Szeretné a hibákat elkerülni s egy-egy szót némán vagy félhangosan többször is elolvas. De az is lehet, hogy még csak szótagolva, ill. szótöredékeket egymáshoz illesztve tud olvasni, az iskolai követelmény viszont már a szóképes olvasás. Úgy próbál ennek megfelelni, hogy először némán elszótagolja a szót, majd hangosan kimondja.

Mindkét esetben nagyon lelassul az olvasás. Nagyon súlyossá lesz gyermeke helyzete, ha ez a tünet félelemmel társul és rögződik. Ezért fontos, hogy időben észlelje a problémát és hatékony segítséget biztosítson számára.

 

A szövegmegértés nem megfelelő szintje is utalhat diszlexiára. A szöveg megértése az átlag olvasónál kölcsönhatásban van az olvasástechnikával. Minél kevesebb a hiba, a szöveg annál érthetőbb, s minél jobb a szövegmegértés, annál könnyebben lehet hibátlanul kikombinálni a következő szavakat, főleg a mondat végét. Diszlexiásoknál megbomlik az összefüggés. Egyesek elég jó olvasástechnika mellett semmit sem, vagy alig valamit értenek meg a szövegből, mások pedig igen sok hibával eltorzított szöveget is megértenek.

 

A beszédben megjelenő tünetek

Vannak olyan tünetek, amelyek már óvodáskorban jelentkezhetnek. Például a beszéd nem megfelelő fejlődése is előrejelezheti ezt a problémát.

A beszéd, különböző szinteken maradhat el.

 

Előfordulhat, hogy az egyes beszédhangokat nehezen különbözteti meg egymástól gyermeke, ugyanazt a hangot használja különböző szavaknál (5 és fél éves kora után is például ’j’ hangot használ az ’l’ és az ’r’ helyett)

 

A diszlexiás gyermekeknek általában gyenge a szókincsük. Azaz kevés az aktívan használt szó és szómegtalálási nehézségeik vannak. Ezekhez kapcsolódóan nehezen tanulnak új szavakat. A szótalálási nehézségek sok szempontból rontják az iskolai teljesítményeket. A szókincs zavarai az iskolai lecketanulást is nehezítik. Minden új leckében van bizonyos mennyiségű új kifejezés. Ha a gyermek nehezen tanul új szavakat, a lecke lényeges kifejezéseinek elsajátítása legalább három-négyszeresére nyújtja meg a tanulás idejét. A szótalálási zavar miatt pedig a feleléskor nem tudja a megtanult anyagot emlékezetébe idézni. Ebből keserű kudarchelyzet adódik.

 

Mivel gyenge a szókincsük, így mondatalkotásuk is szegényes. Mondataik rövidek, egyszerűek. Szigorú szórendet követő nyelveknél (pl. angol) gyakran elvétik ezt az egy megengedett szórendet. A magyar nyelvben többféle szórend lehetséges egy gondolat kifejezésére, ezért általában a nyelvtan által megengedett határok között maradnak a diszlexiások. Alárendelő mondatok alkotása még 12 éves kor körül sem sikerül nekik. Ez ismét nehezíti az iskolai tanulást.

 

A gyenge szövegemlékezet egyenesen adódik a szókincs és a mondatalkotás gyengeségéből. A diszlexiások nehezen tanulnak verseket és nehezen tanulnak sorrendben elmondandó dolgokat, mint pl. az év hónapjai vagy a szorzótábla.

 

Írásban megjelenő tünetek

A hibák egy része azonos az olvasással elkövetett hibákkal. Azaz lehetnek betűtévesztések, betűkihagyások, - szótagkihagyások, - betoldások.

 

Más részük a beszéd tagolásának és ritmusának jelölési problémáiból adódik. Nehézséget jelent számukra a hosszú és rövid hangok megkülönböztetése és jelölése, a mondatban a különálló szavak különírása, a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek használata.

 

A verbális memória gyengébb teljesítménye következtében előfordulhat tollbamondásnál a szöveg hiányos leírása, szórendváltoztatás fogalmazásnál „értelmetlen mondatok" megjelenése. A gyermek a saját maga által fogalmazott mondatra sem emlékszik pontosan, a mondatot a közepén újrafogalmazza s ezáltal valamelyik mondatrész kétszer fordul elő. (pl. János vitéz Tündérországban újra találkozott/ Iluskával.(1. megfogalmazás) János vitéz Iluskával újra találkozott/ Tündérországban (2. megfogalmazás), János vitéz Tündérországban újra találkozott Tündérországban. (a végleg leírt mondat)

 

Magatartásban fellépő tünetek

Egy gyermek magatartására, értelmi és jellemi fejlődésére is hatással van az olvasás területén elszenvedett kudarc. Fokozhatja ezt környezete, az iskola és a szülők értetlensége, ha megfelelő segítség helyett büntetést, gúnyolást kap.

A sikertelenség és a laikus próbálkozások kudarcaként kifejlődhet a kisebbrendűségi érzés. Neurotikus megnyilvánulásai kóros érvényesülési vágyban, agresszivitásban vagy depresszív reakciókban jelentkezhetnek. További zavarok, mint például a félelem, fáradékonysági reakciók, fejfájás, túlmozgékonyság is felléphetnek.

 

A magatartási rendellenességek kiküszöbölése az alapjelenség – az olvasási zavarok – felszámolása nélkül lehetetlen. Fennáll az a veszély, hogy a magatartási zavarok rögzülnek, beépülnek a gyermek személyiségébe, és károsan befolyásolják, sőt pszichopátiás fejlődésnek vethetik meg az alapját.

A magatartási zavarok és a pszichoszomatikus panaszok jelentőségét az a tény is aláhúzza, hogy az esetek egy része nem is az olvasási nehézség panaszával kerül az orvos, vagy pszichológus elé, hanem a járulékos megnyilvánulások valamelyikével.

 

vissza az oldal elejére

 

Vannak-e jelei a diszlexiának óvodás korban?

Diszlexiás gyermek szülőjeként Önben is biztos felmerültek a következő kérdések: Miért pont az én gyermekem? Mit csináltam rosszul? Tehettem volna valamit ellene?

Nos, nézzük csak, melyek azok a tünetek, amelyek előre jelezhetik az olvasászavar kialakulásának tényét.

 

Mi jellemző gyermeke mozgására?

A mozgás minden tanulási tevékenységnek az alapja. Csecsemőkét a mozgás segítségével fedezi fel gyermeke a világot, éri el kitűzött céljait (pl. kedvenc játékának megszerzése). A beszéd is mozgás: a szájkörüli izmok valamint a beszédszervek (pl. a nyelv) mozgatásának köszönhetően jönnek létre az egyes hangok. Erre épül a későbbiekben az olvasás-írás megtanulása. Éppen ezért már egészen korán felfigyelhet arra, ha gyermeke fejlődése nem a megszokott mederben folyik. Nagyon fontos szerepe van a mozgásformák egymásra épülésének. A kúszás-mászás folyamatának köszönhetően finomodik a két agyfélteke közötti kapcsolat, mely az iskolai tanulás folyamán döntő jelentőségű. Figyeljen tehát oda, hogy gyermeke életéből ne maradjon ki ez a fontos mozzanat. Mit tegyen, ha csemetéje felállt és elindult anélkül, hogy kúszott-mászott volna? Mindenekelőtt ne essen kétségbe! Hozzon létre olyan helyzeteket a lakásban, amikor kúsznia, vagy másznia kell gyermekének (asztal alatt másszanak, alagúton bújjanak keresztül, székek alatt kússzanak).

Az a tény, hogy gyermeke később csinált mindent, mint a „szomszédé”, önmagában nem diszlexiára hajlamosító tényező. Lehet, hogy csak nyugodtabb, megfontoltabb gyermek. Természetesen érdemes motiválni – helyezzen el színes dolgokat gyermekétől minél távolabb, hogy aztán ő – kíváncsiságtól fűtve – elinduljon megszerzésükre.

A nagymozgáson túl, a finommozgásoknak is jelzésértékük van. Gyermekének nagycsoportos korában már helyesen kell fognia a ceruzát, és megfelelő nyomatékkal (nem túl erősen vagy nem túl halványan) rajzolnia, színeznie. Ha nem így lenne, akkor vásároljon egy olyan színezőt, amelynek témája gyermekéhez közel áll (annyiféle van már napjainkban, mint csillag az égen). Vegyen olyan színes ceruzát, vagy zsírkrétát, amelynek színei élénkek (Pl. Crayola), ezzel szívesebben dolgozik az a gyermek is, aki utál színezni. Ha helytelenül fogja a ceruzát gyermeke, akkor segíthet azzal, hogy háromoldalú ceruzát ad kezébe, vagy vásárol egy ceruzafogót, amely valamennyi ceruzára ráhúzható. Ez biztosítja, hogy gyermeke szabályosan fogja a ceruzát. Fejlesztő eszközöket árusító boltokban, valamint nagyobb papír-írószer boltokban beszerezhetőek ezek a kellékek.

A színezésen túl jó lenne, ha gyakran végeznének más kézműves tevékenységeket: nyírás, ragasztás, papírhajtogatás, gyurmázás. Ezek a kéz izomzatát lazítják, összerendezik a mozgást.

 

Mi jellemző gyermeke beszédére?

A beszédet most két részre bontanám. Beszéljünk előbb a beszédről, mint mozgásról. Ha azt látja, hogy gyermeke beszéde elmosódott, több hang kiejtése is pontatlan, torz, akkor elképzelhető, hogy ügyetlenek a beszédszervei. Ezt annak idején csecsemőkorban a szopással igencsak jól lehetett tréningezni. Előfordulhat, hogy az Ön legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült így táplálnia gyermekét. Sebaj! Végezzenek olyan játékokat, amelyekkel pótolhatják a kimaradt időszakot. Vattapamaccsal focizva végezzenek fújó gyakorlatot: az asztalon építsenek egy focipályát, a vattapamacs legyen a labda. Az legyen a szabály, hogy csak a fújás segítségével lehet mozgatni a „labdát”, melynek célja természetesen a gólszerzés.

Egyéb ajak és nyelvügyesítő gyakorlatokat korábbi hírlevelünkben találhatott. Az ügyetlen beszédszervek, egyes hangok (pl. „r”) torz vagy hiányos ejtése nem feltétlenül vezetnek diszlexiához. Biztosan Ön is ismer olyan híres embereket, akik beszéde igencsak fejlesztésre szorulna, mégsem küzdenek tanulási zavarral. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne javítsák a hibákat. Mindenképpen keressék fel a logopédust, hiszen a helyes artikuláció ma már nagyon sok „szakma” elengedhetetlen feltétele. A helyes hangképzés az önbizalmat erősíti, hiszen gyakran csúfolódások, viccelődések kereszttüzében találhatja magát a pöszén beszélő gyermek.

Nézzük a beszéd másik oldalát: a beszédészlelést, beszédmegértést, szókincset. Ennek eltérő fejlettségi szintje már okozhat diszlexiát. Tehát, ha gyermeke azért nem ejti helyesen a hangokat, mert nem hallja az egyes hangok közötti finom különbségeket, ne késlekedjen! Forduljon azonnal szakemberhez (logopédushoz). Az időben elkezdett terápiával ugyanis csökkenthetők a tanulási problémák.

A szókincs állandó gyarapítására is nagy szükség van. Olvassanak, beszélgessenek minél többet. Figyeljen oda gyermekére, és ha azt látja, hogy vannak dolgok, amiket nem ért, szánjon rá időt, és magyarázza el neki. Fontos, hogy a nyelvtani toldalékokat is helyesen használja gyermeke, mire iskolába kerül. Nem mindegy, hogy a füzetbe vagy a füzetre kell-e írnia valamit.

vissza az oldal elejére

Hogyan segíthet diszlexiás gyermekének a tanulásban?

A nagyobb diszlexiás gyermekek szülei, vagy maguk a felnőtt diszlexiások gyakran kérnek tőlem tanácsot. Nem tudják, hogy lássanak neki a tanulásnak, hogyan jegyzeteljenek. Aztán a megtanult anyag visszaadásával is komoly problémáik vannak. Ha az Ön gyermeke még kisebb korú, akkor is érdemes megjegyeznie ezeket a dolgokat, hiszen elképzelhető, hogy néhány év múltán szüksége lehet rá.

 

Fontos tudnivaló

 

A diszlexia nem betegség, nem rendellenesség, nem kell szégyellni. Inkább azt mondanám, hogy az átlagtól eltérő gondolkodásmód jellemzi ezeket az emberkéket. Ennek azonban nemcsak hátrányai, hanem előnyei is vannak. Tapasztalataim szerint például a diszlexiás gyermekek sokkal kreatívabbak, mint „átlagos” társaik. Sajnos azonban a mai oktatási rendszerben alkalmazott tanítási-tanulási stílus sok szempontból nem megfelelő az olvasási nehézséggel küzdők számára. A diszlexiások is képesek hatékonyan tanulni, csak nem ugyanolyan módon, mint a többiek.

 

Hogyan tanuljanak?

 

A diszlexiás emberek egyik sajátossága, hogy hajlamosak elveszni a részletekben. Nekik először át kell látniuk az egész tananyagot, hogy utána az egyes részeket kezelni tudják. Éppen ezért szerencsések azok a tankönyvek, amelyekben rövid áttekintés van az egyes fejezetek előtt. Látniuk kell ugyanis az anyag szerkezetét ahhoz, hogy a részeket megérthessék, beilleszthessék őket a helyükre.

 

A tanulandó anyagot érdemes rajzos formában is megjeleníteni. Sokkal könnyebb úgy a tanulás, ha szerepet kapnak a különféle ábrák, grafikonok, táblázatok. A „Diszlexia tünetei” fejezetet például én így jeleníteném meg:

olvasas pokabra

Ebből látható, hogy a diszlexia tünetei 4 területen jelentkezhetnek, s az is, hogy az egyes területeken miben nyilvánulhatnak meg.

Én ismerek olyan pedagógust, aki megengedi, hogy a tanítási órákon – feleléskor – a diszlexiás tanuló az általa készített ábra segítségével feleljen. Az osztálytársak eleinte zúgolódtak. Aztán a tanár úr megengedte nekik is, hogy használják a saját készítésű ábrát. A következő órán azonban már nem volt egy szavuk sem: rájöttek, hogy bizony nem kis munka elkészíteni egy ilyen rajzot.

 

Az ábra készítésénél be kell tartani néhány fontos szabályt. Így tudja csak hatékonyan segíteni a tanulást. A papírt fekvő helyzetben használják, ez az elrendezés felel meg leginkább a látómezőnk formájának. A legszerencsésebb, ha nyomtatott nagy betűkkel írnak, mert ezeket könnyebb megjegyezni, egyszerűbb képként tárolni. Középre mindig a fő gondolat kerüljön, ebből ágazzanak el a kisebb egységek vonalai. Jó, ha a vonalakra írnak, mert így sokkal rendezettebb lesz az összhatás. A dőlt írást kerüljék, mert bonyolult elolvasni, nehezebb megjegyezni. Széppé, esztétikusabbá és áttekinthetővé teszi az ábrát, ha különböző színeket használnak. Természetesen nem csak szavakat, hanem képeket is tartalmazhat az ábra. Sőt! A képek még jobbak is – kevesebbet kell írni és könnyebb megjegyezni.

vissza az oldal elejére

Hogyan segíthet diszlexiás gyermekének az idegen nyelv tanulásában?

Napjainkban már alapszükségletté vált az idegen nyelvek ismerete. Már a középvezetői állások betöltését is valamilyen középfokú nyelvismerethez kötik. De diplomát is csak középszintű nyelvtudással szerezhet a fiatal felnőtt. Hogyan segítheti gyermekét a nyelvvizsgához vezető rögös úton?

 

A nyelvtanítási módszer fontossága

Az eredményes nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele a helyes tanítási módszer. Honnan tudhatja, hogy gyermeke ideális körülmények között tanulja az idegen nyelvet? Kérdezze meg tőle, hogyan zajlik egy nyelvóra. A tanítás akkor eredményes, ha gyermeke meg tud szólalni az adott a nyelven – azaz fejlett a beszédkészsége, és meg is érti azt, amit beszélgetőtársa mondd neki. Éppen ezért akkor jó egy nyelvóra, ha az új anyagra legfeljebb az óra egy harmadát fordítják. A fennmaradó időben pedig szóban gyakorolják az azelőtt megismert új tananyagot. Ezáltal válik gyermeke aktív nyelvhasználóvá, s nem csak passzív befogadóvá.

A jó beszédkészség és beszédértés a szókincs függvénye is. Nagyon fontos, hogy rendszeresen szótárazzák ki az ismeretlen szavakat. Tudom, hogy a mai nyelvkönyvek végén már található szószedet. Ez azonban nem pótolja a szótárfüzetet. Hiszen azáltal is gyakorol gyermeke, míg bevezeti az új kifejezéseket a füzetébe.

 

Tanácsok az otthoni nyelvtanuláshoz

Az első és legfontosabb, hogy megértő legyen gyermekével. Fogadja el, hogy neki esetleg több időre, más módszerekre van szüksége ugyanannak a tananyagnak az elsajátításához, mint kortársainak.

Segítheti a szótanulást képek segítségével. Ha egy információ nemcsak szóban hangzik el, hanem képi megjelenítés is társul hozzá, sokkal biztosabban rögzül gyermeke emlékezetében. Az új szavakat kis cetlikre, öntapadós jegyzettömbökre írva helyezzék el a lakás különböző pontjain: a fürdőszoba tükrén, a könyvespolcon, a számítógép monitor szélén ... stb. Így gyermeke a lakásban járva-kelve sokszor találkozik ezekkel a szavakkal, melyek észrevétlenül beépülnek szókincsébe.

Döntő jelentőségű az otthoni tanulásra fordított idő elosztása is. A mindennapi gyakorlás – még ha rövid idejű is – sokkal eredményesebb, mint, ha hetente egyszer órákon keresztül gyakorolnak. Próbálják úgy szervezni az időt, hogy mindennap sor kerüljön az idegen nyelv gyakorlására. A rendszeres ismétlés eredményeként a szavak és a nyelvtani szerkezetek a rövid távú memóriából átkerülnek a tartós emlékezetbe, ezáltal biztosítva azt, hogy a sok-sok részlet egységes nyelvtudássá álljon össze gyermeke fejében.

Nagyon jó, ha gyermeke hangosan, vagy félhangosan tanulja az idegen nyelvet. Ezáltal ellenőrizheti saját kiejtését, felgyorsul az olvasási sebessége. Az is jó, ha magnóra veszik az új szavakat, s újra meg újra meghallgatva rögzülnek gyermeke emlékezetében a kifejezések.

 vissza az oldal elejére

 

Ki segít Önnek diszlexiás gyermeke oktatásában?

Tapasztalataim szerint az anyák nagyon érzékeny „műszerek” – mindig megérzik, ha valami nincs rendjén csemetéjükkel. Persze van, aki ezt önmagának sem meri bevallani. Nagy többségük azonban észleli a problémát, de nem tudja, kit is keressen ez ügyben. Legfontosabb az óvónő vagy tanítónő véleménye. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a tanulási nehézség, elég sok előadást szerveznek óvónőknek, tanítóknak éppen azért, hogy ők is tudják, melyek azok a jelek, amelyekre oda kell figyelni. Tehát forduljon hozzájuk bizalommal. Ők két tanácsadó segítségét kérhetik:

  •  Ha gyermeke magatartási, beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel küzd, de idegrendszeri sérülése nincs (problémamentes terhesség, szülés, egyenletes fejlődés jellemzi), akkor a területileg illetékes nevelési tanácsadó vizsgálatát kérheti Ön, az óvoda/iskola közbenjárásával. A vizsgálat alapján egy szakvéleményt kap Ön is és az óvoda/iskola is, melyben meghatározzák, hogy gyermekének milyen jellegű elmaradásai vannak, valamint azt is, hogy heti hány órában, ki végezze a fejlesztését. A tavaly módosított közoktatási törvény az ilyen gyermeket Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézséggel küzdő gyermeknek (BTMN) nevezi.
  • Ha gyermeke a megismerő funkciók (pl. emlékezet, gondolkodás...) vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, akkor a megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz kell fordulni. Ugyanúgy vizsgálnak, mint a nevelési tanácsadó, ugyanúgy meghatározzák a tanulási problémát, ugyanúgy kiírják a fejlesztést. Az általuk megvizsgált gyermek azonban a tavaly módosított törvény értelmében Sajátos Nevelési Igényű (SNI).

 

Mi a különbség a Nevelési Tanácsadó és a Rehabilitációs Bizottság között?

Az utóbbi években nagyon megszaporodott a tanulási nehézséggel küzdők száma, akik után az őket ellátó intézmények több juttatást igényelhettek, ha biztosították számukra a gyógypedagógiai ellátást. Itt a hangsúly a gyógypedagógiai szón van. Tehát csak és kizárólag ilyen végzettségű pedagógusok jogosultak a Sajátos Nevelési Igényű tanulók fejlesztésére. De nagyon sok olyan fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkező szakember van az országban, akinek munkája éppoly hatékony, mint egy gyógypedagógusé. Azonban a törvényi előírások értelmében ők nem foglalkozhattak a tanulási nehézséggel küzdők fejlesztésével. Ezért történt az, hogy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felülvizsgált valamennyi SNI gyermeket, és akik „csak” magatartási, beilleszkedési vagy tanulási nehézséggel küzdenek, de szerencsére idegrendszeri károsodásuk nincs, azok nyomon követését átadták a nevelési tanácsadóknak, akik már nem a gyógypedagógiai fejlesztést fogják előírni a gyermeknek, hanem a fejlesztőpedagógiai megsegítést. Így került sor egyfajta „munkamegosztásra” a két intézmény között.

Mindkét pedagógiai szolgálat szakvéleményt ad ki, mely alapján jogosult a gyermek az ellátásra. Azaz az önkormányzat KÖTELES biztosítania számára az előírt foglalkozásokat. Ha kell, utazó tanári szolgálat igénybevételével (más településről jön ki a szakember hetente egyszer-kétszer).

Mindkét pedagógiai szolgálat jogosult a mentesítések megadására (erről később részletesen írok), magántanulói státuszra javaslatot tenni. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján a tanulmányait magántanulóként folytatja, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról az iskolának kell gondoskodnia.
Az egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és

a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre

Abban különböznek, hogy a Nev. Tan. nem jelölheti ki az intézményt, ahol a gyermek a tanulmányait folytathatja – erre csak a Rehab. Biz. jogosult. Illetve SNI kategóriát is csak a Rehab. Biz. állapíthat meg. (Az SNI-s tanulók az elmúlt tanévben ingyen tankönyvre voltak jogosultak). A BTMN tanulók felülvizsgálata és fejlesztése a Nevelési Tanácsadó feladatkörébe tartozik. AZ SNI tanulók felülvizsgálata a Rehabilitációs Bizottságok feladata, a fejlesztésről pedig az önkormányzat gondoskodik.

 

 

Hogyan segíti a közoktatási törvény a tanulási nehézséggel küzdőket?

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosította a 2007. LXXXVII. törvény. Ebben határozzák meg, hogy ki számít BTMN-nek, SNI A-nak vagy SNI B-nek. Ezért van az, hogy valamennyi – szakvéleménnyel már rendelkező – gyermeket soron kívüli vizsgálatra hívtak, és meghatározták a törvény által előírt kategóriák közül, melyikbe is sorolható. Ettől függetlenül minden szakvéleménnyel rendelkező tanulónak joga van bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alól részben vagy teljesen mentesítést kérni. Erre a mentesítésre valamelyik pedagógiai szolgálat (Nev.Tan. vagy Rehab. Biz.) javaslatot tesz, az iskola igazgatója pedig megadja a mentesítést – ha Ön kéri. Ez azonban kétélű fegyver! Előfordul, hogy egy gyermek nem is tanulja az adott tárgyat, mert mentesítve van. Ez így nem igaz! Csak az értékelés alól mentesítették, tanulnia bizony kell(ene). Ezért azt szoktam tanácsolni, hogy úgy fogalmazzák meg a mentesítést, hogy „szükség esetén”. Jó, ha odaírják azt is: cél, az értékelhetővé tétel. Ezekre a mentesítésekre tanulmányai alatt végig jogosult lesz gyermeke – azaz akár egyetemi diplomát is szerezhet. Hiszen ha le van írva, hogy pl. idegen nyelv értékelése alól mentesítették, akkor nyelvvizsgát sem tud tenni – így a diplomáját anélkül is megszerezheti. A teljes mentesítések helyett én szerencsésebbnek tartom a részleges mentesítéseket: pl. szóbeli feleletek előnyben részesítését, helyesírás értékelés alóli mentesítést stb.

A felmentéseken túl a tanulási nehézséggel küzdő gyermek a dolgozatok írásakor jogosult még hosszabb felkészülési időre. Előfordul azonban (főleg felsőbb évfolyamokon), hogy egyszerűen nem tudják megoldani a hosszabb idő biztosítását, hiszen a következő óra már nem ugyanazzal a tanárral zajlik. Ezért a mi iskolánkban a következő módszert találtuk ki. Dolgozatírás előtt egy kalapba beraknak annyi számot, ahány feladatból áll a dolgozat (pl. 5 cetlit – rajta 1-5-ig a számok). Az a tanuló (vagy tanulók), akik szakvéleményén az áll, hogy hosszabb felkészülési időt igényelnek, húznak egy számot a kalapból – ezt a számú feladatot nem kell megoldaniuk. Ugyanúgy fel kellett készülnie valamennyi feladatra, hiszen nem tudhatja, hogy melyik számot fogja kihúzni, viszont nem éri hátrányos megkülönböztetés azért, mert Ő lassabb, mint a többi.

Segédeszközöket is használhatnak a tanulmányaik alatt: számítógépet (nyelvi-helyesírási ellenőrző programmal), számológépet (a számolások megkönnyítése érdekében).

 

Vissza az oldal elejére.

 

 

Szakmai tartalom:

Dudáné Driszkó Adrienn

ONLINE Képesség
Felmérő Teszt

Program 3-10 éves korosztálynak
BŐVEBBEN
honlapkészítés: scenedesign