Magazin

Ha szeretne értesülni híreinkről, újdonságokról, kérjük iratkozzon fel magazinunkra!

Blog bejegyzések

Bubidam

Milyen képességeket fejleszt a Bubidam? Olvasási készség Betűismeret: a legmakacsabb betűtévesztést hatékonyan...
Tovább a bejegyzéshez

Mozgás

Vissza a főoldalra

 

Talán a mozgás a kulcs gyermeke olvasási problémájának leküzdésére?mozgás

Hogyan fejlődik az agy?

A mozgásfejlődésről

Mutasd a mozgásod, megmondom, milyen képességű vagy!

Mozgásterápiák

Varázsszer?

Milyen kapcsolat van a mozgás és a térészlelés kialakulása között?

Testtudat – Testséma - Testfogalom

Apraxia


Talán a mozgás a kulcs gyermeke olvasási problémájának leküzdésére?

Tudta, hogy az iskolai kudarcokat már a kisgyermekkori „ügyetlen” mozgás is előre jelezheti? Hogyan? Ha egy apróság sokszor megbotlik a saját lábában, vagy túl gyakran elesik, azt mondják rá: ügyetlen. De tudja-e, hogy valójában mi is okozza ezt az ügyetlenséget? A nem tökéletesen kivitelezett mozgás esetében bizony hiányzik az összhang az izmok és az őket irányító idegek között. Ez azonban javítható. A javulás mértéke pedig attól függ, mennyit foglalkoznak a szakember által irányított gyakorlással. Minél többet gyakorolnak, annál nagyobb mértékű javulás érhető el. Persze az is nagyon fontos, hogy időben elkezdődjön a mozgás „gyógyítása”, a mozgásterápia.

 

Hogyan fejlődik az agy?

Ha visszaemlékszik biológia tanulmányaira, biztosan eszébe jut, amit az egyedfejlődésről tanult.  Rémlenek azok a fotók a biológiai albumból, melyek a törzsfejlődéshez hasonlították az egyedfejlődést?  A törzsfejlődés folyamán meghatározott sorban „születtek” egyre fejlettebb élőlények. Az idegrendszer is ugyanilyen fejlődésen megy keresztül. Ha ebbe a fejlődésbe valamilyen hiba csúszik, sajnos maga után vonja az arra ráépülő összes területet is. Így azok is sérültek lesznek. Például, ha kimarad a mozgásfejlődés valamelyik állomása, az az iskolás években majd olvasás vagy írászavart okozhat. Hogyan lehetséges mindez? Ahogy fejlődik a csecsemő, mindig újabb és újabb mozgásformák jelennek meg, mely segítségével a baba kapcsolatot tud teremteni a külvilággal, információkat, tapasztalatokat tud szerezni. Valójában „kommunikál” a világgal. Erre fog a későbbiekben ráépülni a beszéd és az „írott beszéd”, ami csak az emberre jellemző kommunikációs forma. Ha az egyik „állomás” kimarad a mozgásfejlődésből, úgy egy tapasztalási lehetőséggel kevesebb lesz a gyermek birtokában. S ha ez túl nagy hiánynak bizonyul, úgy előfordulhat, hogy olvasási zavart okoz. S miért csak iskolás korban vesszük észre ezt a hiányt? Azért, mert csupán nagyon apró működési „hibákat” okozhat az eltérő mozgásfejlődés, így az egyszerűbb idegrendszeri folyamatoknál nem is lehet észrevenni. A bonyolultabb „munkát” igénylő feladatoknál – mint például az olvasás és az írás – viszont már észlelhetővé válik.

Vissza az oldal elejére

 

A mozgásfejlődésről

Miután ennyit beszéltem az egymásra épülő mozgásfejlődés fontosságáról, nézzük, hogy mit is jelent ez valójában.

 

Az első jelentősebb állomás a 4. hónap körüli időre tehető. Ebben a korban kezdi a gyermek emelgetni a csípőjét, próbálkozik az oldalára fordulni. Éppen ezért fontos, hogy időnként vegyük ki a puha ágyból, tegyük egy kicsit keményebb „játszóhelyre”, hiszen a keményebb talajon könnyebb ezt a mozgást kivitelezni. Ha túlságosan sokat van a pihe-puha ágyikóban, akkor a próbálkozásai sorozatosan kudarcot vallanak, s talán elveszik a kedvét a további kísérletezgetéstől. Sőt! Ugyanezen okból nem ajánlatos a gyermek feje fölé sem különböző tárgyakat lógatni (bár manapság már olyan kedves figurák vannak és ráadásul zenélnek meg forognak is). Hiszen ha a hátán fekve remekül szórakozik a kis apróság, ugyan mi motiválná arra, hogy forduljon az oldalára és keressen magának más látnivalót?  Elegendő, ha csupán egy színes rongydarabot helyez a baba ágyába, majdcsak „rátalál” a szeme, a későbbiekben pedig a keze is.

 

Az oldalra fordulást általában a hasra fordulás követi. De az is lehet, hogy néhány baba nem igyekszik a hasára fordulni, hanem inkább „feltornázza” magát ülő helyzetbe. Ez azonban csak keményebb talajon sikerülhet. Tehát érdemes a babát minél gyakrabban keményebb játszóhelyen pihentetni.

 

Az átfordulások után fontos, hogy a gyermek „játszótere” minél nagyobb legyen. Hiszen csak így lehet a fordulásokból gurulás, majd kúszás, mászásmászás, térden járás. Ezek mind mind kihagyhatatlan mozgásformák. Téves az az elgondolás, hogy annál ügyesebb egy gyermek, minél előbb megtanul járni!  Döntő fontosságú tapasztalatokat szerezhet a kúszással, mászással gyermeke, ezek kivitelezése közben rengeteget fejlődik az idegrendszere. Teremtsen olyan helyzeteket, amelyeket gyermeke csak kúszással vagy mászással tud megoldani. Például én a két szoba közé (egymásba nyíló szobáink voltak) beraktam egy kisasztalt. Így ha át akart jönni hozzánk Dani, akkor át kellett másznia alatta. Ehhez persze az is kellett, hogy idejében kivegyem a hempergőből és „átadjam” neki mindkét szobát – teljesen eltüntetve a „nem szabad” dolgokat a keze ügyéből. A túl szűk játszótéren ugyanis hamar feláll a csecsemő, nem is tud mást csinálni, nem tudja megtapasztalni a változatos mozgásformákat. Ha egy egész szobát nem is tud átengedni gyermekének, akkor legalább egy nagyobb részt kerítsenek el neki (1,5 – 2 métert).

Azok a csecsemők, akik nagy területen mozoghatnak inkább egyéves koruk után tanulnak meg járni.

 

Konkrét időpontokat szándékosan nem írtam. Hiszen minden gyermek más és más, nagyon eltérő lehet a vérmérsékletűk, a személyiségük. Az időt egyébként sem tanácsos sürgetni. A lényeg csupán az, hogy valamennyi mozgásformát megtapasztalja a gyermek.

Vissza az oldal elejére

 

Mutasd a mozgásod, megmondom, milyen képességű vagy!

Biztosan Ön is hallotta már, hogy gyermekének mozgásállapota képet ad az idegrendszerének érettségéről, arról, hogy a fejlődési folyamatban gyermeke milyen szinten is van.

Hogy ez hogyan lehetséges? Köztudott, hogy az emberi agy két féltekéből áll: bal és jobb. A két rész között munkamegosztás van. A bal félteke hordozza általában beszédközpontot. Tehát ennek a résznek a feladata a nyelv – legyen az beszéd, olvasás, vagy írás – irányítása. Ezen kívül a finom részletek elemzését végzi – akár egy analitikus. Feladata a dolgok egymás mellé rendelése, a sorrend kialakítása. Ezzel szemben a jobb félteke inkább az egységes egészet veszi alapul: a részletek összehangolására törekszik, észreveszi az összefüggéseket a látszólag különálló részek között. Tehát azt mondhatjuk, hogy azok a gyermekek, aki bal agyfélteke dominanciával rendelkeznek ésszerűen, logikusan szemlélik a világot. A jobb agyfélteke dominanciások pedig képek, fantáziaképek segítségével, ösztöneikre hallgatva értelmezik azt.

A tanulási nehézséggel küzdők között nagyobb arányban találunk jobb félteke dominanciával rendelkező gyermeket. Ez nem meglepő. Hiszen a mai iskolarendszer a nyelvi képességeket veszi alapul. A nyelvi irányítása pedig a bal félteke feladata – ezeknél a gyermekeknél pedig nem ez a domináns. Éppen ezért lenne fontos, hogy az oktatásban is felfigyeljenek az eltérő gondolkodásmódra, s olyan módszereket alkalmazzanak, amivel a jobb félteke dominanciával rendelkező gyermekek is könnyebben elsajátíthatják a tananyagot.

 

               Van-e segítség?

 

Több tevékenység – többek között az emberi gondolkodás is – a két félteke együttes működésének az eredménye. Éppen ezért fontos, hogy „mozgassuk”, „tornáztassuk” rendszeresen mindkét féltekét.

 

Mindkét félteke az ellentétes oldalon lévő érzékszervekkel és izmokkal áll kapcsolatban.

(Tehát, ha gyermeke jobb kezét, jobb lábát, jobb szemét, fülét használja gyakrabban és dominánsan, akkor valószínűleg bal agyfélteke domináns.) A két félteke között azonban szoros kapcsolat van, amely az úgynevezett „kérges test”-nek köszönhető. Ezt a kapcsolatot erősítheti a rendszeres, célzott mozgásokkal.

 

Az eredményes és könnyed tanulás érdekében szerencsés lenne, ha mindkét agyfélteke funkcióit együtt működtetné és használná gyermeke. A mai oktatási rendszer – sajnos – elég egyoldalúan a bal agyféltekére épít, hiszen a nyelvi megnyilatkozásokat helyezi előtérbe. A tananyag átadása és számonkérése is nyelvi síkon megy végbe – a beszéd útján. Ráadásul a részek felől közelít, holott a jobb félteke dominanciával rendelkezőknél épp az egészből kellene kiindulni. Így tehát hátrányba kerülnek a jobb félteke dominanciájú gyermekek. Pedig ők egy nem hagyományos módon ugyanolyan hatékonyan tudnának tanulni – ha nem hatékonyabban. Hátrányba kerülnek a bal félteke-dominanciás tanulók is, mégpedig azért, mert a kevésbé fejlett készségeiket (melyek irányításáért a jobb félteke a felelős) a tanulás során nem dolgoztatják meg, hiszen nincs rá szükség.

Szerencsére azonban vannak olyan mozzanatai a hagyományos oktatásnak, melyek elősegítik a két félteke összehangolt munkáját. Gondolok itt például a betűtanulásra: egyszerre látja, hallja és mondja a betűt. Azoknak a gyerekeknek, akiknek ez nehezen megy, nagy segítséget jelenthetnek az olyan gyakorlatok, amelyek a jobb és bal testfél mozgásának összehangolására építenek. Ezzel javul a két félteke koordinációja is. Ehhez pontosan kidolgozott mozgásokra, mozgássorozatokra van szükség.

Vissza az oldal elejére

 

Mozgásterápiák

Ayres-módszer

Ez egy „szenzomotoros integrációs terápia”. Mit is jelent ez tulajdonképpen? Azt, hogy a mozgás és az érzékelési rendszer fejlesztése együttesen történik meg.  Mivel a mozgás és az tölcsérérzékszervek is szoros kapcsolatban vannak az érzelmekkel, ez a módszer nagyon eredményesen alkalmazható a pszichés problémákkal küzdő gyermekek esetében. Így figyelemzavaros, hiperaktív, önértékelési zavarokkal , vagy tanulási nehézségekkel küzdő nebulóknál. A foglalkozásokon speciális eszközök (labdák, hálók, tölcsérek) segítségével az agy megfelelő részét ingerlik. A kutatások ugyanis bebizonyították, hogy az egyensúlyi rendszert ingerelve az agyban beindulnak azok a biokémiai folyamatok, amelyek elvezethetnek az összehangolt idegrendszeri működés kialakulásához.

H.R.G.

Mit is jelent ez a három betű? Hydroterápiás Rehabilitációs gimnasztika. Már a neve is sugallja: ez a terápia a vízben zajlik. Ez azért jó, mert vannak olyan mozgáselemek, amelyek a vízben HRGkönnyebben megtaníthatók, mint a szárazföldön. A langyos vízben történő mozgás sok szempontból különbözik a szárazföldi mozgástól. A vízben más a hőszabályozás, más a fizikai környezet, a pulzus nem emelkedik olyan magasra, mint a szárazföldi mozgásnál, egyformán részt vesz a munkában a kar és a láb.

A terápiának 370 mozgásfeladata van, amely 2-3 év alatt tanítható meg a gyermekeknek. Egyaránt alkalmazható a megkésett vagy eltérő mozgásfejlődésű vagy beszédfejlődésű gyermekek fejlesztésére, de a figyelemzavaros, vagy beilleszkedési problémákkal küzdő csemeték problémái is orvosolhatók e komplex módszer segítségével.

 

TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning)

Ez a terápia a HRG "szárazföldi" változata - hiszen vannak gyerekek, akiknél nem alkalmazható a vízben végzett terápia, mert gyakran küzdenek különböző felső légúti megbetegedésekkel, fülgyulladásokkal, stb. 

Két szintje van. Az első az ún.  "home tréning" - amikor betanítják a szülőknek a gyakorlatokat, amiket otthon, napi rendszerességgel kell végezni. 2-3-4 hetenként kontrollvizsgálaton kell megjelenni, ahol a szakemberek megnézik a begyakorolt mozdulatokat, s újat írnak elő. Ez eltálában 1 évig tart.

Néhány egyéni TSMT tréning után a gyermekek alkalmassá válhatnak arra, hogy csoportos tréningen vegyenek részt - ez a TSMT II. szintje. Ezt jól felszerelt tornateremben, sok eszköz alkalmazásával végzik. 1,5 - 2 éves kortól 10-12 éves korig alkalmazható a terápia. 4-8, maximum 12 fős csoportokat lehet alakítani.


 

Delacato-alapozó mozgásterápia

Vannak olyan szakemberek, akik párhuzamot vonnak az ember egyedfejlődése és a törzsfejlődés között. Röviden átismétlem, mit is jelent ez. A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, hiszen a gyermek mozgásának fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. Éppen ezért ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé (pl. túl korán feláll a gyermek), akkor az ehhez kapcsolódó érzékelő és irányító központok sem fejlődnek megfelelően. Ez pedig tanulási és viselkedési problémákhoz vezethet.

Carl Henry Delacato által kidolgozott terápia lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy a mozgás szintjén újra éljék életüknek egy korábbi szakaszát. Így az érésben elmaradt területek lehetőséget kapnak a hiányosságok pótlására.

 

Magyarországon Kulcsár Mihályné állított össze egy mozgásterápiát Delacato módszere alapján. Az elemi mozgásokat beépítette a terápiájába, majd ezeket tovább is fejlesztette. Kidolgozta a térérzékelés, az egyensúlyérzékelés és a finommozgások fejlesztésének gyakorlatsorait. Erről részletesebben könyvében olvashat, melynek címe: A tanulás öröm is lehet.

Vissza az oldal elejére

 

Varázsszer?

lovaglásA mozgáson keresztül az idegrendszer bepótolja azokat a hiányosságokat, amelyek a korai életszakaszban keletkeztek. A hiányosságok csökkenésével fordítottan arányban nő az iskolai teljesítmény. Ez azonban csak akkor igaz, ha a tanulásra is nagy hangsúlyt fektetnek. A mozgás ugyanis – bármilyen nagyszerű dolog is – önmagában nem elegendő. Abban viszont nagy segítséget nyújt, hogy - a jobb idegrendszeri működés eredményeként - kevesebb időt kelljen tanulással tölteni. Nem szabad figyelmen kívül hagynia azt a tényt, hogy csak akkor érhető el javulás, ha rendszeresen foglalkoznak a szakember által előírt gyakorlatokkal. Ez naponta maximum félórás – de kihagyhatatlan! - elfoglaltságot jelent. Hogy miért nem szabad elmulasztani egy nap sem a tornát? Ezeknek a mozgásgyakorlatoknak nem az izomzat fejlesztése a célja, hanem a kialakulatlan vagy nem megfelelően működő idegrendszeri kapcsolatok javítása, újak kialakítása. Ezek csak akkor jönnek létre, ha minden nap megerősítik őket. Ha nem, akkor a már kezdetleges kapcsolatok elkezdenek visszafejlődni, így a várva várt javulás csak később, vagy egyáltalán nem következik be.

Vissza az oldal elejére

 

Milyen kapcsolat van a mozgás és a térészlelés kialakulása között?

A mozgás összehangolása meghatározott izmok és izomcsoportok egyidejű és egymás utáni szervezett használata. Azaz mint mindennek, a mozgás kivitelezésének is megvan a megszabott rendje.

A mozgás folyamata azonban nemcsak az izmok összehangolt munkájának eredménye, hanem szükség van az érzékszervek tevékenységére is.

Vissza az oldal elejére

 

Testtudat – Testséma - Testfogalom

Ez a három – látszólag különálló fogalom - szorosan egymásra épül.

 

A testtudat így egyszerűsíthető le: „a test érzi magát”.  Kialakulása a korai életszakaszban szerzett tapasztalatokkal kezdődik (éhség, kényelmetlenség), s rányomja bélyegét mindazokra az élettapasztalatokra, gondolkodási folyamatokra, amelyeken keresztül a világot megismerjük, amelyek segítségével önmagunkká válhatunk. Ayres szerint, a testtudat hiányosságai a látási megkülönböztető-képesség zavaraihoz vezetnek. Ez megjelenhet az emberábrázolásban is: torz, hiányos emberrajz, téves méretezés formájában. A testtudat fejlesztése a mozgáson keresztül történhet. Ezzel párhuzamosan lehetőség nyílik a pozitív érzelmi tapasztalatok szerzésére, amely elvezethet a helyes önértékelés és a jó társaskapcsolatok kialakulásához.

 

A testséma – a testtudat formájára – így határozható meg: „a test uralja saját mozgásait”. Azaz képes a mozgásos feladatok megoldására, közben alkalmazkodni tud a megváltozott testhelyzethez, tartani tudja egyensúlyát. Pontosan tud utánozni mozgásokat. Ezekhez a test észlelése és ellenőrzés alatt tartása szükséges, azaz pontos ismeretekkel kell rendelkezni az egész testről. Gyakran fordul elő, hogy egy enyhe „testséma-zavar” esetében a gyermek mozgása általában normálisnak tűnik. Csak egy speciális, kifejezetten erre irányuló vizsgálat mutatja meg az eltérést. Ha azonban súlyosabb zavar áll fenn a testséma fejlődésében, akkor látványos a mozgás összerendezetlensége is. Ebben az esetben a mozgásterápia a mozgás javításán túl a testséma és a testfogalom fejlesztését tartalmazza.

 

De mi is a testfogalom? Tulajdonképpen az, amit a saját testünkről és általában a testről tudunk. Óvodás és kisiskolás korban még viszonylag kevesebb ez az információ. Az iskolai és iskolán kívüli tapasztalatokkal, tudásanyaggal azonban ez fokozatosan bővül. Ez a finomodás természetesen az emberábrázolásban is megjelenik. Ahogyan gyarapodik a gyermek ismerete a testről, úgy lesz egyre aprólékosabb a rajza is. Például egy óvodás gyermek csak egy pöttyöt rajzol az ember szeme helyére. Később azonban már megjelennek a szempillák, a szemöldök, még később pedig már a szemzug, a szembogár, a szivárványhártya is a rajzon.

Vissza az oldal elejére

Apraxia

Az apraxiáról akkor beszélünk, amikor valaki képtelen bizonyos cselekvéssorokat véghezvinni. Például nem tud önállóan enni, inni, öltözködni, ha azt tudatosan kell végrehajtania. Mit is jelent ez a tudatosság? Legszemléletesebben a gyertya elfújásával tudnám ez illusztrálni. Egy apraxiás beteg képtelen elfújni a gyertyát, ha ezt kérik tőle. Viszont elfújja akkor, ha érzi, hogy veszélybe kerül, mert megégetheti magát.

 

A praxia (cselekvés) kialakulásában döntő szerep jut a taktilis (tapintással kapcsolatos) észlelésnek. Ennek megszerzése a testi tapasztalatokból már a nagyon korai életszakaszban megkezdődik, és minél többféle információ kerül feldolgozásra, annál specifikusabban járulnak hozzá az idegrendszeri érés folyamatához. Ezek az érzékleti információk nagyrészt nem tudatosak. Gondoljunk csak a csecsemő oldalra fordulására, vagy kúszására, mászására. Inkább ösztönösek. Módosításuk azonban csak tudatos kontroll útján lehetséges. Minden fontos információ ugyanis olyan ingerekből keletkezik, amelyet a bőr segítségével szerzünk meg és saját magunk visszük véghez.

Vissza az oldal elejére

 

 

Szakmai tartalom:

Dudáné Driszkó Adrienn

ONLINE Képesség
Felmérő Teszt

Program 3-10 éves korosztálynak
BŐVEBBEN
honlapkészítés: scenedesign