Magazin

Ha szeretne értesülni híreinkről, újdonságokról, kérjük iratkozzon fel magazinunkra!

Blog bejegyzések

Bubidam

Milyen képességeket fejleszt a Bubidam? Olvasási készség Betűismeret: a legmakacsabb betűtévesztést hatékonyan...
Tovább a bejegyzéshez

Mi befolyásolja az anyanyelv fejlődését?

2014.02.01.

A problémás gyermekek száma évről évre nő. Szülők is, de néha még a pedagógusok is értetlenül állnak ezen tény előtt. Mi lehet ennek az oka? Tény, hogy változik a világ, na de ennyire? S ha ez a változás rossz hatással van gyermekeink képességeire, miért nem teszünk ellene?

A tanulás egyik legfontosabb összetevője az anyanyelv. Ezt tökéletesen el kell sajátítani ahhoz, hogy a tanulásban eredményesek lehessünk. Most voltam egy zseniális továbbképzésen, ahol az anyanyelvet érintő negatív hatásokról, zavarokról is szó volt. Megdöbbentem, amikor arról hallottam, hogy évtizedekkel ezelőtt 1 perc alatt kb. 80 szót mondtak az emberek, napjainkban ugyanezen idő alatt 120-at! Tehát másfélszeresére nőtt a gyorsaság, míg a "jelfelfogó rendszerünk" (idegrendszerünk beszédészlelésért felelős központjai) nem olyan mértékben finomodott. Érdekességként álljon itt a kutatók eredménye a beszéd sebességét illetően:

 

1870 - ben 30 szó/perc

1920-ban 50 szó/perc

1965-ben 65 szó/perc

1990-ben 90 szó/perc

Ma 80-160 szó/perc

 

beszélgetDe nemcsak a beszedtempó gyorsulása hat kedvezőtlenül az anyanyelv elsajátítására. Megváltozott a kommunikáció is. Régen voltak úgynevezett "háttérbeszélgetések": munkavégzés (pl. kukoricamorzsolás, főzés) közben beszélgettek egymással a felnőttek, aminek a gyermek is fültanúja volt, illetve gyakran be is kapcsolódott a társalgásba. Mára ezek sajnos teljesen megszűntek (persze kivételek mindig akadnak), ráadásul megváltozott a tartalmuk is: figyelmeztetnek, tiltanak, parancsolnak.

Régen a gyermekhez intézett kérdések a gyermeket is érdekelték - mesélhetett Pisti és Józsi vitájáról, játékáról. Napjainkban ez is megváltozott - a kérdések főleg a szülő szükségleteinek kielégítésére irányulnak: nincs idő Pisti és Józsi vitájáról beszélgetni, az érdekli, ami az Ő gyermekével történt.

 

Hangosabb lett a világ, erős háttérzaj van (egyre több autó, motor, szirénázó kocsi közlekedik az utakon), s ez - különösen a főút mellett működő óvodákban, iskolákban - bizony hátrányosan befolyásolhatja a beszéd megfelelő észlelését.

 

Évtizedekkel ezelőtt még csírájában sem volt jelen az idegen nyelv az óvodai életben. Ezzel szemben ma már szinte minden óvodában van idegennyelv oktatás, bárki igénybe veheti. Persze vannak olyan csemeték, akiknek nem okoz gondot az anyanyelv-elsajátítás, számukra nem jelent problémát az idegen nyelv sem. További kivételt jelentenek a kétnyelvű családok. Néhány gyermek számára veszélyes lehet: amíg nem sajátították el teljes biztonsággal az anyanyelvüket, addig nem lenne szabad egy második nyelvet taníttatni velük (még játékos formában sem!). Nagy a nyomás a szülőkön, azt látják, hogy a "jobb szakmákhoz" szükség van idegen nyelvre, s ezért mielőbb elkezdik taníttatni gyermeküket. De gondoljunk csak bele! Az én időmben (1977-től jártam óvodába) sem volt idegennyelv oktatás az óvodában, még az alsó tagozaton sem. Mégis van olyan kortársam, akinek németből felsőfokú nyelvvizsgája, oroszból és angolból pedig középfokúja van. Tehát: meg lehet ezt később is jól tanulni, HA JÓL MŰKÖDIK A NYELVI RENDSZER!!!! Érdemes elgondolkodni: lehet, hogy épp a jószándékunkkal tesszük tönkre gyermekünk ezen képességét?

 

játék

 

A korábbi évekre jellemző játék-központúságot felváltotta a megfelelés-központúság. Gyakran tapasztalom, hogy a gyerekek ma már nem élvezik az önfeledt játék örömét: jól akarnak teljesíteni, s ez számukra a lényeg, nem pedig a játék öröme. Éppen ezért lenne fontos, hogy otthon is játsszanak a gyerekekkel.

 

Ha valaki a 80-as években bekukkantott az iskolaudvarra tapsikoló, labdázó, körjátékot játszó, gumizó, ugróiskolázó gyermekeket látott - ezzel szemben ma csak lézengenek, "unatkoznak" a gyermekek, rosszabb esetben telefonálnak, sms-eznek. Pedig a 80-as évek udvari játékai számos készséget fejlesztettek. Nézzük csak az ugróiskolát: Fejlesztette a szem-kéz koordinációt - bele kellett találni a megfelelő négyzetbe. Fejlesztette a sorrendészlelést is - meghatározott sorrendben kellett ugrálni a négyzetekbe. Aztán fejlődött általa a mozgáskoordináció is - ugrálni kellett fél lábon, páros lábon. De ugyanígy fejlődött a ritmusérzék, a tájékozódás és az emlékezet is. Annak idején - gyermekként - mi saját magunkat fejlesztettük, a mai gyermekek életéből ez teljesen hiányzik - ezért van egyre több gyerkőcnek szüksége a fejlesztő foglalkozásokra. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy Japánban nagyon kevés a diszlexiás: az állandó origami-zással egy sor olyan képesség (látási megfigyelőképesség, látási megkülönböztető-képesség, tájékozódás, sorrendészlelés...) fejlődik, ami az olvasáshoz szükséges.

ugrál

Tanítsuk meg gyermekeinket ezekre a játékokra! A játékgyűjteményben megtalálja a játékok pontos leírását is!

« vissza

ONLINE Képesség
Felmérő Teszt

Program 3-10 éves korosztálynak
BŐVEBBEN
honlapkészítés: scenedesign