Magazin

Ha szeretne értesülni híreinkről, újdonságokról, kérjük iratkozzon fel magazinunkra!

Blog bejegyzések

Bubidam

Milyen képességeket fejleszt a Bubidam? Olvasási készség Betűismeret: a legmakacsabb betűtévesztést hatékonyan...
Tovább a bejegyzéshez

Mozgásterápia nem helyettesíthető mozgással / 1.rész

2012.02.23.

A mozgásterápiák jelentőségéről már sok fórumon írtam, s bizonyára Ön is olvasott már ilyen tartalmú írásokat. Mégis gyakran tapasztalom, hogy az emberek nincsenek tisztában a hétköznapi értelemben vett mozgás és a mozgásterápia közötti különbséggel.

Amikor figyelemzavarral, illetve magatartási problémákkal küzdő gyermekek szülei keresnek meg, kérve csemetéjük fejlesztését, akkor szinte mindig mozgásterápiát szoktam ajánlani nekik. Persze ők ekkor kissé csalódottak lesznek - hiszen azt szerették volna, ha én foglalkozom velük, s gyorsan rávágják: jár úszni (focizni, balettra ...) S ezek valóban nagyon fontos szabadidős tevékenységek, melyek az egészségre, a személyiség fejlődésére is jótékony hatással vannak. De a mozgásterápiáknak nem ez az elsődleges célja.

 

Mutasd a mozgásod, megmondom, milyen képességű vagy!

Biztosan Ön is hallotta már, hogy gyermekének mozgásállapota képet ad az idegrendszerének érettségéről, arról, hogy a fejlődési folyamatban gyermeke milyentölcsér szinten is van. Az emberi agy két féltekéből áll: bal és jobb. A két rész között munkamegosztás van. A bal félteke hordozza általában beszédközpontot. Ezen kívül a finom részletek elemzését végzi – akár egy analitikus. Ezzel szemben a jobb félteke inkább az egységes egészet veszi alapul: a részletek összehangolására törekszik, észreveszi az összefüggéseket a látszólag különálló részek között. Tehát azt mondhatjuk, hogy azok a gyermekek, akik bal agyfélteke dominanciával rendelkeznek ésszerűen, logikusan szemlélik a világot. A jobb agyfélteke dominanciások pedig képek, fantáziaképek segítségével, ösztöneikre hallgatva értelmezik azt.
A tanulási nehézséggel küzdők között nagyobb arányban találunk jobb félteke dominanciával rendelkező gyermeket. Ez nem meglepő. Hiszen a mai iskolarendszer a nyelvi képességeket veszi alapul. A nyelv irányítása pedig a bal félteke feladata – ezeknél a gyermekeknél pedig nem ez a domináns. Éppen ezért lenne fontos, hogy az oktatásban is felfigyeljenek az eltérő gondolkodásmódra, s olyan módszereket alkalmazzanak, amivel a jobb félteke dominanciával rendelkező gyermekek is könnyebben elsajátíthatják a tananyagot.
Az eredményes és könnyed tanulás érdekében szerencsés lenne, ha mindkét agyfélteke funkcióit együtt működtetné és használná gyermeke. Vannak olyan mozzanatai a hagyományos oktatásnak, melyek elősegítik a két félteke összehangolt munkáját. Gondolok itt például a betűtanulásra: egyszerre látja, hallja és mondja a betűt. Azoknak a gyerekeknek, akiknek ez nehezen megy, nagy segítséget jelenthetnek az olyan gyakorlatok, amelyek a jobb és bal testfél mozgásának összehangolására építenek. Ezzel javul a két félteke koordinációja is. Ehhez pontosan kidolgozott mozgásokra, mozgássorozatokra van szükség. Ezért fontos, hogy megkülönböztessük a "köznapi értelemben" vett mozgást a mozgásterápiától.
Szinte naponta felvetődik a kérdés a szülők részéről, hogy miért van ennyi problémás gyermek? Hallottam már olyanról is, hogy maga a "fenntartó" kérte számon a fejlesztő szakembert, hogy miért "gyárt" ennyi "papíros" gyermeket. Pedig nagyon egyszerű a magyarázat: a világ nagyot változott, - ha úgy tetszik - fejlődött az elmúlt 20 év alatt. Változtak a játékok, változtak az értékek, változott a család szerepe. Az oktatás azonban változatlan maradt. Ez természetesen nem a pedagógusok hibája, hanem a rendszeré. Szerintem most is ugyanazt tanítják a tanítóképző főiskolákon, mint 20/30/40 évvel ezelőtt. A frissen diplomázott pedagógus pedig csak ámul, s próbálja a 20 különböző képességű gyermeket valahogy egy szintre hozni. 20-30-40- évvel ezelőtt nem voltak ekkora különbségek: mindenkinek ugyanolyan autója, ruhája, tévécsatornája volt. Most a rengeteg információhordozónak köszönhetően minizsenik járnak az iskolába: a tanító pechjére mindegyik más-más témában jártas. Az egyik a dínókban van otthon, a másik a történelemben, a harmadik a feltalálókat sorolja. Minden gyermeket más érdekel. Játszani sem nagyon tudnak a mai gyerekek. Emlékszem, még a pályám kezdetén (17 éve), amikor ügyeletes voltam az udvaron, a szünetekben körjátékokat játszottunk, kidobóztunk, vagy más ügyességi feladatokat végeztünk. Ma már ilyet nem látni. S ez nem minden esetben a pedagógus hibája. A gyerekek nem igénylik (kivételek persze mindig akadnak).
Az ABC Akadémia oldalán, még többet olvashat a mozgás témájáról! Kattintson ide!

 

 

Amennyiben tetszett magazinunk témája, gondoljon ismerőseire és küldje nekik tovább levelünket!
Ha még nem iratkozott fel magazinunkra, ide kattintva megteheti!

Üdvözlettel:
Dudáné Driszkó Adrienn

« vissza

ONLINE Képesség
Felmérő Teszt

Program 3-10 éves korosztálynak
BŐVEBBEN
honlapkészítés: scenedesign