Magazin

Ha szeretne értesülni híreinkről, újdonságokról, kérjük iratkozzon fel magazinunkra!

Blog bejegyzések

Bubidam

Milyen képességeket fejleszt a Bubidam? Olvasási készség Betűismeret: a legmakacsabb betűtévesztést hatékonyan...
Tovább a bejegyzéshez

Gondolkodás

 Vissza a főoldalra

 

Az emlékezet szerepe a tanulási folyamatban

Miért fontos a jó memória?

Az emlékezet típusai

A dominanciáról

Testséma

A testrészek funkciójának tudatosítása – a téri tájékozódás előkészítése

Téri tájékozódás fejlesztése


 


Az emlékezet szerepe a tanulási folyamatban

A tanulási zavarral rendelkező gyermekek egyre növekvő száma az utóbbi években a társadalmi és szakmai érdeklődés középpontjába került. A leggyakrabban előforduló okok között az emlékezet gyengesége előkelő helyet foglal el. A memória különböző fajtáinak sérülése, nem megfelelő működése a tanulási nehézségre ható tényező.

 

Miért fontos a jó memória?

"Vedd elő az olvasókönyvedet, nyisd ki a 34. oldalon, a bal oldalon lévő kép melletti rövid szövegben keresd meg a hosszú magánhangzókat tartalmazó szavakat és pirossal húzd alá". Gondot okoz gyermekének az előző utasítás? Lehet, hogy gyermeke a feladatot hibátlanul meg tudná oldani, de nem is jut el odáig, mert közben elfelejti, mit is mondott a tanító néni. Lemarad, kérdezgeti a szomszédját. Közben pedig elrepül a drága idő. A végeredmény a rossz jegy, esetleg a büntetés, amiért „lesett”, „csalt”, „zavarta a szomszédját”. Otthon persze jön a szokásos kérdés: Na de, miért nem figyeltél jobban!? A válasz egyszerű: azért mert nem tud ilyen sok információt megjegyezni, illetve követni.

Fontos, hogy tudja azt, miként áll gyermeke a szóbeli emlékezéssel, hiszen ezen múlik a szövegek megtanulása, végeredményben az iskolai tudás eredményessége.

Az emlékezet színvonala függ a gyerek biológiai értettségétől /nagyjából az életkorától/ de nagymértékben függ attól is, hogy kisebb korában volt-e megfelelő és elegendő számú alkalom a gyakorlásra. Kapott-e lehetőséget és bíztatást arra, hogy mondókákat, verseket, dalokat tanuljon. A szülők kérdezték-e, hogy milyen élményei vannak egy-egy napról vagy jelesebb eseményről. Kérték-e, hogy próbálja felidézni az elhangzott mese vagy történet főbb eseményeit. És persze, volt-e türelmük végighallgatni a válaszát.

Jó esetben a gyermek már korán megtanulja, hogy a dolgok egymásutánisága, a sorrend nem tetszőleges, sőt az egész minőségének a záloga. Amikor tanítjuk a hét napjait, vagy az egymást követő évszakokat, egy vers sorait, különösebb magyarázat nélkül javítjuk, ha a sorrendben tévedne. Ilyenkor azt tudatosítjuk, hogy önkényesen nem változtathatjuk meg bizonyos elemek sorrendjét, mert az a tartalom változásához vezet.

Ha a gyereknek ez a készsége nem elég fejlett, vagyis nem tudja az egymás után elhangzó szóbeli információkat pontosan értelmezni és megjegyezni, akkor komoly problémái lesznek már a feladatok megértésénél, még inkább a tanulás során.

 Vissza az oldal elejére

 

Az emlékezet típusai

A rövid távú memóriánk amolyan átmeneti rakodóhely az információk számára. Ezeket az információkat később hosszabb távra is eltároljuk, vagy elfelejtjük. Ha fontosak, akkor átkerülnek a hosszú távú memóriánkba.

A rövid távú memóriát használjuk például arra, hogy egy hallott telefonszámot megjegyezzünk néhány percre. De itt őrizzük annak a tárgynak a főbb vonásait is, amit épp le akarunk rajzolni. Ha kíváncsi, hogy hogyan működik rövid távú memóriája, akkor a most következő számokat olvassa el figyelmesen, de csak egyszer, és azután hunyja be a szemét vagy nézzen a monitoron kívül, és ismételje el őket ugyanebben a. sorrendben: 1,5,2,6,1,8,4,8,1,9,5,6. Hány számot tudott hibátlanul visszamondani? Tudnia kell, hogy a rövid távú memória kapacitása legtöbbünknél nem haladja meg a 7+2 egységet, azaz 5-9 számra, szóra, képre emlékszünk. Képesek vagyunk azonban megnövelni ezeknek az egységeknek a méretét, ezáltal emelni az emlékezeti tárban szereplő tételek számát. Az előbb leírt számsorozatból fel tudjuk idézni mind a 12 számjegyet, ha átkódoljuk: 1526, 1848, 1956 és csak ezt a három egységet tároljuk a rövid távú memóriában.

A rövid távú memóriánk azon kívül, hogy benne átmenetileg információk raktározódnak, dolgozó, működő memória is. Például, amikor fejben számolunk, azt a rövid távú memóriánkban végezzük.

Töltsön le memóriajátékokat gyűjteményünkből!

 

Mire kell figyelni?

Mint már említettem, nagyon fontos tudni azt, hogy milyen gyermeke emlékezete. Hiszen ez a tanulás egyik kulcsa, ettől függ az iskolai eredménye. Ha gyermekének gondot okoz egy telefonszám megjegyzése, nehézkes a számok pontos lemásolása, üzenetek, utasítások, irányok megjegyzése, akkor memóriája feltétlenül fejlesztésre szorul.

  

Mit tehet? Tanácsok a problémák kezeléséhez

Nagyon fontos a „többcsatornás” tanulás. Ne csak szóban, hallás után próbálja az anyagot „belesulykolni” gyermekébe! Használjon képeket vagy szimbólumokat, jeleket emlékeztetőül!

A számokat, vagy szavakat részekre bontva olvastassa! A gyermek olvasson lassan és módszeresen. Próbálja azonnal megtalálni annak a bekezdésnek a központi gondolatát, amit éppen olvas. Fontos, hogy rendszeresen tartson pihenőket. A teljesítmény az idő múlásával fokozatosan romlik, hacsak nincsenek beiktatva rövidebb szünetek.  Különböző kutatások bizonyítják, hogy a tanulás utáni felidézés képessége eleinte megugrik, azonban ezután hirtelen és egyre nagyobb mértékben csökkenni kezd. Ez a folyamat azonban többszöri ismétléssel lelassítható. Például egy óra hosszat tartó tanulás esetén egy óra múlva 10 percig kell ismételni a tanultakat, majd egy nap múlva 2–4 percet, egy hét múlva már mindössze 2 percre van szükség, s végül egy hónap múlva a tanult információ beépült a hosszú távú memóriába.

 Vissza az oldal elejére

 

 

A dominanciáról

A világon minden tizedik ember balkezes, ezen belül a férfiak aránya másfélszerese a nőkének.

A balkezesség a régebbi korokban olyannyira hátránynak számított, hogy kirekesztés, vagy szélsőséges esetben akár máglyahalál is járt érte. Mivel a közfelfogás átoknak titulálta, a gyerekek „tisztátalan” kezét hátrakötötték, így kényszerítve őket a jobb kéz használatára.
Pszichológusok már régen rámutattak az átszoktatás káros hatásaira, és szerencsére napjainkban végre ez a jellemző álláspont; aki balkezesnek született, az ma már nyugodt szívvel maradhat balkezes, mindenféle negatív megkülönböztetés nélkül.

A jobb- vagy balkezesség anatómiai (orvosi) magyarázata: a két agyfélteke eltérő dominanciáján alapul: balkezesek esetében a jobb, míg a jobbkezeseknél a bal agyfélteke az uralkodó. Ezért veszélyes az átszoktatás, hiszen felborítja az eredeti dominancia-viszonyokat.

 A jobb- vagy balkezesség nem jelent minőségi különbséget a mindennapi életben: a balkezesek semmivel sem ügyetlenebbek domináns („uralkodó”) kezükkel, és a kétbalkezes jelzőnek is csak annyiban van értelme, hogy a rájuk kényszerített, jobbkezes világban, a jobb kézre igazított tárgyakkal valóban bizonytalanabb benyomást kelthetnek.
A kényszeres átszoktatás kimerültséget, érzelmi és beszédzavarokat okozhat, sérül a gyermek térérzékelő képessége, fokozódik agresszivitása, csökken az önbizalma!

A tanulás folyamatát a keresztezett dominancia nehezítheti (pl. jobb kezes, bal szemes). Ugyanis a saját testen való tájékozódás így problémássá válhat, pedig ez képezi az alapját a térbeli és időbeli tájékozódásnak, az irányok síkbeli észlelésének.

 Vissza az oldal elejére

 

Testséma

A tanulási zavar gyakori tünete a bizonytalan testséma. Honnan ismerheti fel, hogy gyermekének nincs megfelelő képe saját testéről? Figyelje meg, hogy hogyan tud tájékozódni a testén! Tudja-e a bal lábát keresztezni a jobb fölött? Az ilyen problémával küzdő gyermekek nem tudják, milyen a karkulcsolás, nem tudják hátukat homorítani, domborítani.

Az olvasási problémák hátterében gyakran a téri tájékozódás zavara áll. A téri tájékozódásban pedig a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nemcsak az olvasásban, írásban jelentkezhetnek problémák, hanem a számolási műveletek elsajátítása is nehézségbe ütközhet. Hiszen a gyerek számolás közben irányt téveszthet, s így már a végeredmény nem lesz helyes.

A testséma fejlesztésének első lépése az önmegfigyelés. Ezeket a gyakorlatokat már egész korán el lehet kezdeni. Sok játékot játszhatnak a tükör előtt: pl. „Milyen vagyok?”. Először a gyermek saját külső tulajdonságait figyelje meg (hajszín, szemszín, nagyság), ezután a ruházatát. Majd a család többi tagját is vegyék szemügyre. Ha már mindenki sorra került, kezdődhet a rendőr játék: adjon valakiről személyleírást, s gyermeke ismerje fel, ki a keresett személy. Ha kitalálta, cseréljenek szerepet. A játék a megfigyelőképesség mellett a szókincset is fejleszti.

A későbbiek folyamán megfigyelhetik az apróbb részleteket is: mimikájukat, gesztusaikat. A mimikával a gyermekek megtanulhatják alapvető érzelmek kifejezését (pl. szomorúság, vidámság). Az arcjátékot élvezetesebbé tehetik, ha szituációhoz kötötten adják elő (pl.: ajándékot kap – öröm, elveszett a játék – szomorúság). Képekről is megpróbálhatják felismerni az érzelmeket.

 Vissza az oldal elejére

 

A testrészek funkciójának tudatosítása – a téri tájékozódás előkészítése

Az önmegfigyelés után következzék a testrészekhez kapcsolódó funkciók tudatosítása. Gyakran nézegetik a közös fotókat? A gyermek önazonosításának kialakulásához ugyanis elengedhetetlenül fontos, hogy pontos ismerje fel magát, tudatosuljanak benne a fejlődés során végbement változások.

Nagyon fontos, hogy gyermeke tudatosan megélje testrészeinek létezését, mozgását, szerepét. Ezt segíti, ha nyomatot készítenek a család minden tagjának kezéről, lábáról. Ez is jó alkalom a megfigyelésre, hiszen összehasonlíthatják a lenyomatokat.

Nagyon szeretik tanítványaim a testrészek tornája elnevezésű játékot: hajtsd előre a fejedet, emeld a karodat.. stb. De ugyanilyen népszerű a mivel csinálom játék: utánozzon egy egyszerű testmozgást, s gyermekének a feladata kitalálni, hogy mit csinált, s melyik testrészével (pl. fogmosás – kéz). A játék közben észrevétlenül gyarapodik gyermekének a testrészekről szerzett ismerete. Ha már biztosan felismer minden egyes testrészét, akkor gyakorolják különféle testhelyzetekben (hanyatt fekve, hason fekve, ülve), végül csukott szemmel is.

 

A koordinált mozgás, valamint az egyensúly fenntartása szorosan kapcsolódik a testséma kialakításához. Először egyszerűbb gyakorlatokat végezzenek: pl. mérlegállás – időre. Írják föl az eredményt, s másnap igyekezzen gyermeke egy kicsit tovább megállni. Nehezíthetik más módon is a feladatot: csukott szemmel is csinálja meg a gyakorlatot.

Ha ez már nem okoz problémát gyermekének, végezzenek olyan egyensúlyi gyakorlatokat, amelyek az egész testet megmozgatják. Gyakorolják az egyensúlyozó járást: szigetelő szalaggal húzzanak egy vonalat a padlóra, s gyermeke próbáljon úgy végighaladni rajta, hogy ne essék le róla. Amennyiben ezt már nagyon ügyesen tudja, nehezítsék a feladatot: járás közben babzsákot vigyen a fején, később pedig még egy kanalat is a kezébe adhat, melyben egy tojás van.

 Vissza az oldal elejére

 

 

 

Téri tájékozódás fejlesztése

A biztosan kialakult testtudat a téri tájékozódás alapja. A téri tájékozódásban ugyanis a saját test a kiindulópont, gyermekének saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a bal és jobb irányok megkülönböztetését. Nevezzék el a bal és jobb kezüket. Mégpedig úgy, hogy végezzenek néhány guggolást a szobában – ettől felerősödik a szívverés, s megérezheti gyermeke, hol is dobog a szíve. Így tehát a bal kéz a szív keze. Majd játsszák el a bemutatkozást, fogjanak kezet – így lesz a jobb kéz a bemutatkozós kéz. Nevezzék meg, milyen tárgyak vannak gyermeke bal oldalán, jobb oldalán.

Fontos, hogy a síkban is jól tájékozódjon gyermeke. Ez segíti elő ugyanis, hogy az iskolai tanulmányai során jól tájékozódjon a hármas vonalközben (elsős, másodikos írásfüzet ilyen vonalazású), ne tévessze össze az egymástól csak irányúkban különböző betűket: u-n, b-d-p .

Ennek egyik lehetséges módja a távirányítós játék: az irányító mondja a haladás irányát, az irányított pedig teljesíti az utasítást. Pl. Lépj előre kettőt! Jobbra egyet! stb. Ha a térben már jól tájékozódik gyermeke, vegyenek elő egy lapot, s rajzoljanak rá egy virágot. Kérje meg gyermekét, hogy rajzoljon a virág fölé egy pillangót, a jobb oldalára egy vázát, alá egy pontot.

Ugyanezt a képességet fejlesztheti azzal is, ha egy négyzetrácsos papírra – kezdetben egyszerű – formát rajzol X-ek segítségével, s megkéri gyermekét, hogy másolja le ugyanezt. Aztán lehet egyre bonyolultabb, egyre absztraktabb formákkal próbálkozni.

 Vissza az oldal elejére

 

Szakmai tartalom:

Dudáné Driszkó Adrienn

ONLINE Képesség
Felmérő Teszt

Program 3-10 éves korosztálynak
BŐVEBBEN
honlapkészítés: scenedesign