Magazin

Ha szeretne értesülni híreinkről, újdonságokról, kérjük iratkozzon fel magazinunkra!

Blog bejegyzések

Bubidam

Milyen képességeket fejleszt a Bubidam? Olvasási készség Betűismeret: a legmakacsabb betűtévesztést hatékonyan...
Tovább a bejegyzéshez

Beszéd

Vissza a főoldalra

 

Amit a nyelvelsajátításról tudni érdemes

Öröklött képesség?

A beszédfejlődés szakaszai

Miért nő a beszédhibás gyermekek száma?

A fejlődési diszfázia

Felismerhető-e időben a megkésett és akadályozott beszédfejlődés?

A megkésett és akadályozott beszédfejlődés okai

Pöszeség

Megelőzhető-e a pöszeség?

A dadogás

Hogyan viselkedjen dadogó gyermek szülőjeként? Segíthet-e gyermekén?

Gyors beszéd vagy hadarás? Milyen beszédtüneteket produkálnak a hadarók?

Az afázia típusai

 
 

Amit a nyelvelsajátításról tudni érdemes

 

Gyermeke a megszületés pillanatától kezdve nincs könnyű helyzetben – legalábbis, ami az anyanyelv elsajátítását illeti. Ki kell válogatnia az őt körülvevő hangok tengeréből az anyanyelve hangjait. Fel kell ismernie a szavakat, meg kell értenie azok jelentését, s – ha mindez még nem volna elég, - el is kell raktároznia ezeket okos kis kobakjában, hogy bármikor „előhívhassa” őket. A körülötte hemzsegő felnőttek beszédéből bonyolult szabályszerűségeket kell felismernie, később pedig magának is alkalmaznia kell ezeket.

Hogyan képes minderre az Ön gyermeke?

 

Öröklött képesség?

A nyelvelsajátítás kutatói különbözőképpen válaszolnak erre a kérdésre. Néhány kutató szerint a gyermek olyan speciális képességekkel, tudással születik, amelyek lehetővé teszik számára bármelyik nyelv gyors elsajátítását. Ezt a tudást nagyon gazdagnak vélik. Szerintük a gyermek már születése pillanatában rendelkezik egy ún. „nyelvelsajátító eszköz” –zel, mely bizonyos nyelvtani szabályokat tömörít magában. Szerintük tehát öröklött tényezők befolyásolják a gyermeki nyelvelsajátítást.

Mások a környezeti tényezők fontossága mellett érvelnek. Szerintük az általános mechanizmusoknak köszönhetően tanulja meg anyanyelvét a gyermek. Azaz az utánzás, a gyakorlás és a megerősítés szerepét hangsúlyozzák a nyelvtani szabályok kialakulásában. Gyermeke utánozza az Ön beszédét, ez  - természetesen – tetszik Önnek. Mosollyal, puszival, tapssal jutalmazza gyermekét. Ő ennek örül, s újra megismétli produkcióját. Tehát: gyakorol.

És végül vannak olyan kutatók, akik az öröklött tényezők és a tanulás fontosságát ugyanolyan fontosnak tartják, s e két tényező együttes hatásának tulajdonítják az anyanyelv elsajátítását.

Vissza az oldal elejére

 

A beszédfejlődés szakaszai

A beszédfejlődés legelső állomása a születés. Ez a csodálatos pillanat a gyermek legelső hangadását váltja ki – a sírást. Ő így reagál a külső világ kellemetlen ingereire. A síró hang hetekig szinte alig változik. Az első hónap végére azonban kicsit változatosabb lesz, így az anya tudja, hogy abban a pillanatban miért sír gyermeke: éhes-e, bepisilt-e, vagy egyszerűen csak egy kis dajkálásra van szüksége?

 

baba sírás6-8 hetes korban már különféle hangok adásával próbálkozik a gyermek. Ekkor kezdődik a gőgicsélés szakasza. Ha ebben a korban a környezet élénken reagál a gyermek „produkciójára”, akkor egyre több hangot fog produkálni.

 

A 3. hónaptól kezdődően jelenik meg a gagyogás. Ne ijedjen meg, ha esetleg olyan hangot is produkál gyermeke, amely a mi nyelvünkben nem használatos! Ebben a korban ez természetes. Csemetéje a beszédszerveivel való játszadozás közben fejleszti a beszédhez szükséges izmait. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik beszédkészsége. Ez a beszédfejlődési állomás kulcsfontosságú gyermeke életében: ha a gagyogás valamilyen ok miatt abbamarad, az egész beszédfejlődési folyamat késéséhez vezethet.

 

baba játék6 hónapos kortól már észrevehetően csak azokat a hangokat produkálja a gyermek, amelyek az anyanyelvére jellemzőek. Minden cselekedetét (pl. a játékát) gagyogással kíséri, s próbálja utánozni környezete beszédének hangsúlyát.

 

12 hónapos kor körül jelennek meg az első szavak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ekkor kezdi megérteni a szavak jelentését. A beszéd megértése megelőzi a szavak kimondását. Gyermeke már 1 éves kora előtt megérti a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Egytagú szavakat kezd használni (pl. „pa” – papucs), majd e szótagokat ismételgeti. 1 éves kora körül érkezhet el oda gyermeke, hogy szavakat használjon, melyek tulajdonképpen egyszavas mondatoknak is tekinthetők.

 

18 hónapos korban a gyermekek jellemzően már 2,3,4 szavas mondatokat használnak. A beszéd megértése is tovább finomodik. Biztosan Ön is tapasztalta már, hogy gyermeke ebben a korban fokozottabban érdeklődik környezete iránt. Először beköszönt a „Mi ez?”, majd ezután a „Miért?” korszak.

 

bicikli3 éves korra alakul ki tulajdonképpen az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Előfordul, hogy a hangok ejtése sok esetben még nem pontos. Ez természetes jelenség: élettani pöszeség. 4,5 – 5 éves korra ez önmagától megjavul. Ha nem, akkor érdemes logopédus szakember segítségét igénybe venni. Az is megeshet 3 éves kor körül, hogy a gyermek nem beszél folyamatosan, beszédében ismétlések (egy-egy szótag ismétlése) figyelhetők meg. Ez nem igazi dadogás, az életkor előrehaladtával elmúlhat.

 

A beszédfejlődés következő mérföldköve az iskolába lépés idejére tehető. 6 éves korban még ugyan a beszédét nem tudatosan szerkeszti. Az alsó tagozatban a fogalmazásoknak köszönhetően tovább csiszolódik stílusa.

 

Serdülőkorban változik a személyiség, s ez kihat a beszédre is. Jellemző, hogy ebben a korban megnő a beszéd sebessége, s megjelennek az érzelmi tartalmak is.

 

Vissza az oldal elejére

Minden gyermek más és más

Nem így alakult gyermeke beszédfejlődése? Ne essen kétségbe! Minden baba más és más. A babák több hónapos különbséggel kezdenek gurulni, kúszni, mászni stb. A beszédfejlődésben a különbség gyakran években mérhető!

Sok esetben tapasztalom, hogy akár 1-2 évet is késik egy-egy gyermek beszédének megindulása. Mi lehetett ennek az oka? Szerencsésebb esetben a kis lurkó egészen egyszerűen nem akart beszélni 3 éves koráig. Akkor aztán rögtön szép kerek mondatokban fogalmazott. Előfordult azonban, hogy a gyermek előtt nem volt megfelelő beszédpélda, nem volt, akit utánozzon, ezért a beszéd nem tudott megfelelő ütemben fejlődni.

S néha az is megesik, hogy a gyermeknél hallási probléma áll fenn. Épp ezért érdemes fülészeti vizsgálaton átesni, ha nehezebben indul meg gyermeke beszéde.

 

Miért nő a beszédhibás gyermekek száma?

Felgyorsult életünknek számos pozitívuma mellett egyik árnyoldala, hogy kevesebb idő jut gyermekeinkre. Elmaradnak, vagy rövidülnek a nagy családi beszélgetések, amelyek kiváló táptalajt kínáltak az anyanyelvi fejlesztésre. Ezeken az alkalmakon ugyanis a gyermek nem csak szemlélőként vett részt, hanem aktívan bekapcsolódhatott a társalgásba, ezáltal gyakorolva a beszédet. Használhatta újonnan megtanult szavait, gyakorolhatta a hangok kiejtését.TV

Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy az esti mese felolvasása helyett a szülők beraknak egy videó kazettát vagy egy DVD filmet a lejátszóba, mondván, hogy nincs idő a mesélésre. Pedig a tévézés nem pótolja az élőszóban elmondott mesét. Nem készteti gyermekét fantáziájának megmozgatására, hiszen mindent készen kap. Ráadásul itt lehetőség sincs a párbeszédre: ha valamit nem ért meg a gyermek, nem tudja senkitől megkérdezni, hiszen a televízió nem válaszol.

Pedig a beszéd mindennek az alapja. Ha közölni akarunk valamit, meg akarjuk értetni magunkat, akkor érthetően, megfelelő szavakat használva kell kommunikálnunk. Ha gyermekének sikerélménye van a beszéddel kapcsolatban, megértik őt, akkor nő az önbizalma. Sikeresebb lesz az életben. S persze az olvasás és írás elsajátítása is lényegesen könnyebb azok számára, akik jól beszélnek. Aki szóban könnyen meg tudja fogalmazni gondolatait szóban, írásban is könnyebben boldogul.

Vissza az oldal elejére

 

A fejlődési diszfázia

Ez az elnevezés a beszéd elsajátításának nehézségére utal. Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelzi, amellyel a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza és nyelvi szándékait kifejezi.

Megjelenési formái

A nyelvelsajátítás egyik legfontosabb építőköve a beszéd észlelése. Természetesen a gyermekek gyakorlatilag soha nem fogják azt mondani, hogy „Nem értem”, még kevésbé: „Nem tudtam felismerni”. Felnőttként azonban nemegyszer felfigyelünk a gyermekek olyan reakcióira, amelyek a beszéd észlelésének nehézségéről árulkodnak: nem adekvát válaszok, hibás feladatmegoldás vagy teljesítési bizonytalanság. Az alábbiakban azokat a legfontosabb megjelenési formákat sorakoztattam, amelyek a feldolgozó rendszer zavarára utalhatnak.

  • Előfordul, hogy a gyermek azt mondja: „Nem hallom.” Ez a kijelentés egyértelműen az ép hallás kérdését veti fel. Ha azonban – hallásvizsgálat elvégzése eredményeként – azt tapasztaljuk, hogy a klinikailag mért hallásküszöb az ép tartományba esik, felmerül a beszédészlelési zavar diagnózisa. Az ép hallás ugyanis nem jelenti egyszersmind az észlelési folyamatok épségét is.

 

  • Gyakoribb tünet, hogy a gyermeknek többször szólnak, s látszólag „nem figyel”, az adott feladatot hibásan hajtja végre. Ilyenkor rendszerint fel sem merül annak a gondolata, hogy a hibás eredmény a gyermek észlelésének zavarából, hibás működéséből adódott. Pedig – tapasztalataim szerint – gyakran ez áll a „nem figyelés” hátterében.

    beszéd

 

  • Jellegzetes tünet, amikor a gyermek gyakran „visszakérdez”.

 

  • A beszédfeldolgozó mechanizmusok zavarai sok esetben viselkedési problémákban öltenek testet. Az óvodás gyermek „rosszalkodik”, az iskolás „ mást csinál, mint amit kell”, de jellegzetes tünet lehet az is, ha a gyermek feltűnően visszahúzódó.

 

  • Nemegyszer előfordul az a jelenség, hogy a gyermek „túl játékosnak” tűnik.

 

  • Ritkábban tűnik fel a szülőknek, hogy a gyermek beszédfejlődése lassabb, szókincse szűkebb, mint az az adott életkorban elvárható lenne.

 

  • A gyermek nehezen sajátít el „új” szavakat, s az átlagosnál jobban torzítja őket.

 

  • A beszédészlelés leggyakoribb megnyilvánulási formája az iskoláskorúaknál az olvasászavar. Az olvasás elsajátításában jelentkező zavarok több, mint 70%-ban a beszédfeldolgozó rendszer különféle mértékű zavarára vezethetők vissza.

 

A beszédészlelés zavara hatással van:

  • az artikulációra
  • a szókincs alakulására
  • a nyelvtani szabályszerűségek felismerésére.

 

 

Mindezek miatt az alábbi következményekkel jár:

  • a szegényes szókincs
  • az írott nyelv elsajátításának nehézsége (olvasás- és írászavar)
  • helyesírási nehézségek
  • idegennyelv-tanulási problémák
  • memoriter (kívülről tanulás) nehézsége

 Vissza az oldal elejére

 

Felismerhető-e időben a megkésett és akadályozott beszédfejlődés?

Az ilyen beszédproblémával küzdő tanítványaim szülei így emlékeznek vissza gyermekük első életévében produkált beszédére: „Kevesebbet gagyogott, mint a testvére”, „Gagyogása olyan egyhangú és sivár volt”, „Nem is igazán figyelt a mi beszédünkre”.

Ezen tünetek mellett jellemző még, hogy az első pár szó megjelenése után megtorpanás tapasztalható: hosszú ideig csak ezt a néhány szót használják, nem gyarapodik tovább szókincsük egészen 3 éves korukig. Aztán szép lassan egyre több szót kezdenek használni, sajnos gyakran helytelenül: a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik. Rövid, egyszavas mondatokat használnak 4-5 éves korukig. Később már igyekeznek hosszabban kifejezni gondolataikat, de előfordul, hogy nyelvtanilag helytelenül.

 

A megkésett és akadályozott beszédfejlődés okai

Sok szülőben megfogalmazódik a kérdés: „Miért pont az én gyermekem?” „Mit csináltam rosszul?”

Az okok között az öröklés kiemelkedő jelentőségű. A kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy az ilyen beszédhibával küzdők családjában igen gyakran találnak – főként apai ágon – olyan embereket, akik korábban szintén beszédkésési problémával küzdöttek.

A terhességi és a szülési traumák is okozhatják a beszédkésést: a kissúlyú koraszülöttek szülés közben és utána is sokkal társassérülékenyebbek. Nem beszélve arról, hogy ha szülés közben az agy beszédközpontját valamilyen sérülés érte, az már önmagában is a beszéd fejlődését gátló tényező.

A szoptatásnak nagyon fontos szerepe van a beszéd fejlődésében. Szopás közben ugyanis a beszédhez szükséges izomzat erősödik, fejlődik, ügyesedik.

S végül utoljára hagytam a legfontosabbat: a környezetet. Nagyon fontos, hogy a gyermeket beszélő emberek vegyék körül (ne televízió!). Az ilyen problémával küzdő gyermekek körében ugyanis gyakran találkozom a beszédnevelés elhanyagolásával. Pedig a beszéd megjelenésének időpontja sokkal inkább a környezettől függ, mint az intelligenciától. Ha a környezet nem, vagy alig nyújt példát a beszédre, annak utánzására, a gyermek beszéde nem fog fejlődni.

Vissza az oldal elejére

 

Pöszeség

Az anya-gyermek között kialakult korai kapcsolatnak a beszéd fejlődése szempontjából is döntő jelentősége van. A méhen belüli fejlődéskor is, később pedig a születés után nagyon fontos a beszédpélda, az a beszédkapcsolat, ami kialakul a gyermek és az édesanyja között.

 

A pöszeség meghatározása

A pöszeség a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara (ép hallás és ép beszédszervi beidegződés esetén), amelyre jellemző az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés. Kulcsszó: „az adott nyelv”. Hiszen az angolban a két fogsor közé dugott nyelvvel ejtett „sz” hang elfogadott beszédhang, míg nálunk ez pöszeség, fejlesztésre „ítélt” hang.

 

Milyen okok állhatnak a pöszeség hátterében?

  • A pöszeség nagy többségében életkori sajátosság. A beszédfejlődés folyamán kb. 3 éves korra válnak arra képessé a gyermekek, hogy az anyanyelvük hangjait ki tudják ejteni. Természetesen nem olyan tisztán, ahogyan az a „nagy könyvben” írva vagyon. Előfordulhat néhány hang torz ejtése, ami ebben a korban szinte természetes. Ezt a szakemberek „élettani pöszeségnek” nevezik, s nem tartják indokoltnak a logopédiai terápiát. Hiszen ha a gyermek hallásával minden rendben van, és épek a beszédszervei is, akkor ez 4,5 – 5 éves korra önmagától megjavul. Ha azonban ez mégsem következik be, akkor már pöszeségről van szó, s célszerű a logopédiai terápia mielőbbi megkezdése.

 

  • Pöszeséghez vezethet a beszédszervek nem megfelelő működése is. Az ajkak és a nyelv eltérései főként a sziszegők (sz, z, c) és a magánhangzók képzését befolyásolják. Fontos a száj körüli izomzat trenírozása már születéstől kezdődően. Hogyan? Egyszerű a válasz: szoptatással! A szopómozgás a legjobb edzés a beszédszervek számára. Persze a meghitt anya-gyermek kapcsolat és a természetes táplálék szempontjából is érdemes minél tovább szoptatni. A lenőtt nyelv abban akadályozza a gyermeket, hogy nyelve hegyét vagy hátát a megfelelő helyre emelje gyermeke. Ilyenkor létrejön egy olyan hang, ami az eredetinek kissé torzított változata. Mit lehet ilyenkor tenni? A nyelvet fel kell szabadítani. Ez a nyelvfék felmetszésével történik. Ez azonban önmagában kevés. Logopédus irányításával a „felvágott” nyelvet meg kell tanítani a helyes hangképzésre.A fogazati rendellenességek is vezethetnek a pöszeség kialakulásához. Ezek többnyire családon belül öröklöttek, de kialakulásukat elősegítheti, illetve a kórképet súlyosbíthatja valamilyen nem kívánt külső tényező is. Ilyen lehet az ujjszopás, amely kisgyermekkorban gyakori, ezért lényegesen sűrűbben tapasztalható a fogazati rendellenesség a tejfogazatban, mint később, amikor a „rossz szokás" már eltűnik. Az ujjszopással egyidejűleg a nyelv szabályos helyzete is megváltozik: lejjebb és előrébb kerül a szájtérben, úgy tűnik, mintha túl nagy lenne.

 

  • A beszédhangok helytelen ejtése hallásprobléma következménye is lehet. Azok a gyerekek, akik gyakran meg vannak fázva, állandóan náthásak, általában helytelenül ejtik a legsérülékenyebb sziszegő (sz, z, c) hangokat. Hogy miért? Nagyon kicsi a különbség ezen hangok között, megkülönböztetésükhöz kifinomult hallás szükséges. Az állandóan (vagy nagyon gyakran) náthás gyermek hallása azonban közel sem tökéletes. Ezt bizony magunkon is tapasztalhatjuk. Tehát nagyon fontos a nátha gyógyítása, orvosi tanács esetén a nagyra nőtt orrmandula eltávolítása.

 Vissza az oldal elejére

Megelőzhető-e a pöszeség?

Nagyon fontos, hogy Ön mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez. A későbbiekben se utánozza gyermeke hibás hangjait! Még akkor sem, ha nagyon aranyosnak, kedvesnek találja! Ezzel ugyanis rossz beszédpéldát kap gyermeke, azt utánozza, és így rögzülnek beszédhangjai.

Próbáljon figyelni arra, hogy dallamos legyen beszéde, helyesen hangsúlyozzon, mert ez gyermekének helyes beszédritmusának kialakulására döntő befolyással lesz.

A biztos megértés érdekében mindig egyszerű, rövid mondatokban szóljon gyermekéhez. Türelmesen hallgassa Őt végig, mindig legyen érdeklődő és bátorító. Ösztönözze a gyermek beszédkedvét. A zaklatott, ideges környezet károsan befolyásolja a gyermek beszéd- és személyiség-fejlődését is.

 

Mit tehet, ha mégis pösze gyermeke?

Előfordul, hogy Ön mindent megtesz a gyermekéért és Ő mégis beszédhibás lesz. Ekkor sem kell megijedni! A 4 és 4, 5 éves, sok hangzót rosszul ejtő gyermekével forduljon tanácsért logopédushoz. Ha szükséges, kezdődjön el a terápia minél előbb.

Általában a pöszén beszélő gyermekek a logopédiai foglalkozások hatására szinte teljesen megtanulnak helyesen beszélni. Ehhez azonban együtt kell dolgozni a logopédussal. Meg kell fogadni tanácsait, útmutatásait. Az órákra rendszeresen el kell járni, otthon gyakorolni kell és így az eredmény sem fog elmaradni.

A legfontosabb, hogy iskolakezdéskor már tisztán, jól érthetően, nyelvtanilag is helyesen, jó ritmusban beszéljen gyermeke. Az olvasás-írás megtanulásának előfeltétele ugyanis a jó beszéd. A hibás beszéd következménye lehet, hogy gyermekének olvasási - írási gyengesége (diszlexia, diszgráfia) lesz, ami a későbbiekben tanulási nehézségekhez, magatartási zavarokhoz vezethet.

 Vissza az oldal elejére

A dadogás

Bruce WillisA dadogás a beszéd ritmusának a zavara. A gyermek pontosan tudja, mit akar mondani, de a hangok akaratlan elnyújtása, ismételgetése miatt nehezen, vagy egyáltalán nem tudja azt elmondani.

 

A dadogás oka

Hippokratész szerint – akit az orvostudomány atyjaként tartanak számon – az ember a nyelv kiszáradása miatt kezd el dadogni. Ezért ő a nyelvet nedvesítő szert írt elő kezelésként.

A XIX. században azt gondolták, hogy a szájüreg valamiféle kóros elváltozása felelős a beszédhiba kialakulásáért. Ezen műtéttel is igyekeztek segíteni.

A XX. században is többféle elmélet látott napvilágot. Többen a dadogást lelki-érzelmi eredetűnek vélik, ezért pszichoterápiás kezeléssel próbálták orvosolni. Sokan nem találták célravezetőnek a pszichoanalitikus módszereket. Ők úgy gondolják, hogy idegi működési zavar okozza a dadogást. Szerintük az agyban lévő beszédközpont nem megfelelő működése következtében megbomlik a légzés, a hangképzés és a szókiejtés összehangolt működése.

Napjainkban komplex terápiával igyekeznek segíteni a dadogó gyermeken. Nagyon fontos, hogy nem a dadogást, hanem a dadogót kezelik. A személyiség fejlesztésén túl a helyes beszédtechnika kialakításával is foglalkoznak a terápiás alkalmakon.

 Vissza az oldal elejére

Melyek a dadogás korai jelei?

Egyes szavak kimondásának kerülése

Néhány szülő arról számol be, hogy gyermeke bizonyos hangokkal kezdődő szót nem mond ki, vagy csak hosszas várakozás után próbálkozik meg a kiejtésével. Az is előfordul, hogy egyáltalán nem is kísérletezik, hanem egyszerűen más szóval helyettesíti a számára nehezen kiejthető szót.

 

Fokozódik a hangerő, magasabb lesz a gyermek hangszíne

Gyakran tapasztalt jelenség, hogy az elnyújtott szót más hangerővel, más hangszínen mondja a dadogó gyermek. Ez annak a jele, hogy a szó kimondása kapcsán feszültség keletkezik. Ezt pedig ily módon oldja fel a gyermek.

 

Erőlködés

A feszültség megjelenhet a beszédszerveken is: a gyermek megfeszítheti ajkát, nyakát, akár egész testét is egy-egy szó kimondása közben. Ezek az erőlködések, feszítések mind-mind azt jelzik, hogy gyermeke problémája tartósnak bizonyul, szükség van szakember segítségére. A dadogás – természeténél fogva – nagyon változékony. Előfordul, hogy egyik nap nagy erőfeszítések árán, másnap pedig erőlködés nélkül mondja ki ugyanazt a szót. Majd még később már újra nehezére esik mindezt megtennie. Tudnia kell, hogy ez a dadogás sajátossága, tehát ne várjon arra, hogy ez a probléma magától megoldódik. Mindenképp keressen fel egy szakembert!

 

Ismétlések

A beszédtanulás kezdetén álló gyermekek között nem ritka, hogy egyes szavakat ismételgetnek. Előfordul, hogy amíg nem jut eszükbe a keresett szó, az előző szót mondogatják. (Néha addig, míg el is felejtik, mit is akartak mondani.) Ez még nem igazai dadogás. Élettani dadogásnak nevezi a szakirodalom, s általában nem is ír elő kezelést, csak tanáccsal látja el a szülőt.  Ha azonban gyermeke csak az első szótagot ismételgeti, ráadásul több szó esetében, arra már oda kell figyelni, és szakember segítségét kérni.

    Vissza az oldal elejére

          

Hogyan viselkedjen dadogó gyermek szülőjeként? Segíthet-e gyermekén?

figyelemTalálkoztam olyan szülőkkel, akik különféle jó tanácsokkal próbáltak meg segíteni gyermekükön. Sajnos ez nemegyszer a dadogás súlyosbodásához vezetett. Nem szabad megtiltani a gyermeknek a dadogást. Ne szóljon rá így: „Ne dadogj már!”. Ne is kérje meg, hogy ismételje el lassabban a mondanivalóját. Az sem segít, ha megkérjük, előbb gondolkozzon, s csak azután beszéljen. Gondolom, most felmerül Önben a kérdés, hogy hát akkor mit tegyen? Talán az egyik legfontosabb, hogy figyeljen gyermekére. Ne csak szavakkal mondja, hogy figyel, hanem érezhető legyen az egész testén az odafordulás gyermeke felé. Legyen nyugodt, próbáljon meg optimistán gondolkozni. A gyermekek szenzorai kiválóan működnek. Azonnal megérzik, ha valami nincs rendben velünk. És természetesen: kérje szakember segítségét.

Néhány közismert dadogó híresség: Arisztotelész, Isaac Newton, Charles Darwin, Winston Churchill, Marilyn Monroe, Vámos Miklós, Bruce Willis (fentebbi képen), Ben Johnson.

 Vissza az oldal elejére

Gyors beszéd vagy hadarás?

Ha egy óvodás gyermek szülője tanácsot kér tőlem, mit is tehet annak érdekében, hogy gyermeke könnyebben tanuljon az iskolában, azt szoktam mondani: beszélgessenek minél többet. De nem akárhogyan! A beszéd, amit a gyermek hall, szép legyen és érthető, nyelvtanilag helyes mondatokat tartalmazzon. Így a gyermek is szépen fog beszélni. Hiszen csak az tanul meg helyesen írni és olvasni, aki szépen beszél.

 

Gyors beszéd vagy hadarás?

Ha valaki beszéd közben 1 másodperc alatt 9 hangot mond ki, annak mondandóját az emberek 94 százalékban értik meg. Ha viszont tizenkilenc hangot ejt ki ugyanennyi idő alatt, akkor a mondanivalónak csak a 85 %-a jut el a hallgató tudatáig. Ez a gyors beszéd.

Azonban ha valaki össze is mossa a hangokat és a szótagokat, elhagyja a szóvégi ragokat, hangsúlytalanul, monoton hangon beszél, jelentősen csökkenti az érthetőség mértékét. Ezt már hadarásnak hívjuk.

 

Mi jellemző a hadaró ember személyiségére?

A hadaró emberkék általában figyelmetlenek, szórakozottak, nehezen tudnak koncentrálni. Gondolkodásuk kusza. Átlagos vagy magas intelligenciával rendelkeznek. Főleg az úgynevezett „praktikus” intelligenciájuk kiemelkedő: az életvitelben nagyon tájékozottak.

A hadarókat minden érdekli, de ez az érdeklődés nem túl mély, könnyen elterelhető. Általában ingerlékenyek, nyugtalanok, rendkívül impulzívak. Könnyen teremtenek kapcsolatot, célratörők, öntudatosak és makacsok.

 

 

Milyen beszédtüneteket produkálnak a hadarók?

A hadarók rövid mondatokban gondolkodnak, és képtelenek kellően koncentrálni a mondanivalójukra. Ezért légzésük kapkodó, egyenetlen.

A beszédhangok képzése is zavart, de ez nem ugyanolyan artikulációs zavar, mint ami a pöszeségnél tapasztalunk. A különbség abban rejlik, hogy a hibák nem kötődnek egy adott hanghoz, hanem tulajdonképpen bármelyik lehet sérült. Nagyon jellemző a hangok pontatlan ejtése, elmosódott képzése, ami tovább gyorsíthatja az amúgy is sebes tempót. Például nem emelik fel annyira a nyelvük hegyét az „l” hang képzéséhez, hiszen a vízszintes helyzetből való elmozdulás időigényes, tempócsökkentő.

A hadarást kutató szakemberek a legjellemzőbb tünetnek a monotóniát tartják. Mi is a monotónia? Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy beszéd közben egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben változik a hadaró hangmagassága, „színtelen” a beszéde, nincs „dallama”, unalmas.

A hadaró természetéből fakadó figyelmetlenség miatt az olvasás is zavart szenvedhet. Ugyanúgy, ahogyan a beszédben kihagynak hangokat, szótagokat, összemosnak egy-két szót, az olvasásban is „produkálják” ezeket a tüneteket. A szegényes szókincsük, az emlékezeti működésük gyengesége és a lényeglátásban mutatkozó hiányosság miatt előfordul, hogy a szöveg megértése is nehézséget jelent számukra.

A hadaró írása az elmosódott artikuláció „tükörképe”. Azaz, ahogyan azokat a hangokat sem formálja meg, amiket kiejt, úgy a betűk megformálásával sem „fárad”. A leírt betűk jellegtelenek, gyakran felismerhetetlenek. Írásában is megjelennek a nyelvtani hibák, a szavak kihagyása, felcserélése, összevonása.

 Vissza az oldal elejére

 

A kommunikáció zavara

Tudta-e, hogy a beszédfejlődés befejeződése után is sérülhet a nyelvi rendszer? Előfordulhat ugyanis, hogy egy ép, egészséges beszéd valamilyen ok miatt károsodik.

 

Ami az embert emberré teszi

Az ember természetes adottságából eredő képessége a nyelvi képesség, amely megkülönbözteti más élőlényektől. Ennek köszönhetően tudja az ember a külvilágból érkező információkat megérteni és közvetíteni. Mégpedig olyan módon, hogy az adott közösség által elfogadott szóbeli jeleket a nyelvtan szabályai szerint használja, kiegészítve olyan nem verbális elemekkel, mint a például a gesztusok és a mimika. A nyelvi képesség feltétele a sikeres nyelvi tevékenységnek, de ugyanakkor maga a képesség is folyamatosan fejlődik a nyelv használata által.

 

Kommunikációs zavar

Az afázia olyan kommunikációs, nyelvi zavar, amely az agy meghatározott területeinek sérülése miatt, a beszédfejlődés befejeződése után lép fel. Melyek lehetnek ezek a sérülések? Gyermekkorban inkább balesetek következtében lép fel ez a súlyos probléma. Felnőtteknél agyvérzés, agyi infarktus következtében sérülhet a már meglévő nyelvi rendszer. Ez a zavar a beszélt és az írott nyelvre egyaránt kiterjedhet, tehát a beszéden túl sajnos zavart szenvedhet az írás és olvasás is.

 Vissza az oldal elejére

Az afázia típusai

 

Az agysérülés mértékétől és helyétől (azaz, hogy az agy mely területe sérült) függően többféle afázia létezik.

 

Az egyik leggyakoribb, amikor az artikulált beszéd szenved súlyos zavart. Ezen típusú betegek beszéde nem folyékony, mondataik egy-egy szóból állnak. Az is előfordulhat, hogy olyan súlyos a sérülés, hogy csak egy-egy értelmetlen szótag kimondására képesek, és ezek segítségével próbálnak meg kommunikálni. Ettől függetlenül a beszédet akár tökéletesen érthetik. A kifejező beszédhez hasonlóan azonban az írás és olvasás is jelentősen romlik.

 

Előfordul olyan eset is, amikor a kifejező beszéd nem károsodik, a beteg képes a hangok pontos kivitelezésére. Ebben az esetben azonban a megértés az, ami sérül. Az olvasási- írási zavar azonban nem mindig velejárója ennek a típusnak.

 

Természetesen létezik még többféle típus is, attól függően, hogy az agy mely területére és milyen mértékben jellemző a sérülés. Valamennyi kommunikációs zavar helyreállítása logopédus szakember feladata.

 

Milyen esélyei vannak egy afáziás betegnek?

 

A beszéd, mint kommunikációs eszköz elvesztése vagy sérülése miatt az afáziás egész addigi élete megváltozik. De nem csak az övé, hanem a közvetlen környezetéé is.  Ezért nagyon fontos a teljes körű segítségnyújtás.  A beszédterápián túl a legfontosabb azon „pszichés” problémák leküzdése, melyek a megváltozott életforma miatt álltak elő. Az agysérüléseket ugyanis gyakran kísérik bénulások, mozgássérülések, amelyek megváltoztatják az egész család addigi „működését”.

Ezért a logopédiai terápia is több nyitottságot, több odafigyelést igényel ezekben a speciális esetekben. A foglalkozásokon a beszédet és a beszédmegértést egyaránt fejlesztjük. Az eredményesség a sérülés mértékén kívül nagyban függ a családi háttértől is.

 Vissza az oldal elejére

 

Szakmai tartalom:

Dudáné Driszkó Adrienn

ONLINE Képesség
Felmérő Teszt

Program 3-10 éves korosztálynak
BŐVEBBEN
honlapkészítés: scenedesign